Az állattartó gazdasági szervezetek száma 3, az egyéni gazdaságoké 18 százalékkal csökkent a 2010-es általános mezőgazdasági összeíráskor rögzítetthez képest − derült ki a KSH 2013-as gazdaságszerkezeti összeírásából. A régiós adatok szerint mindössze Közép-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon nőtt kismértékben az állattartó gazdasági szervezetek száma, a többi térségben mérséklődött. Az állattartó egyéni gazdaságok száma minden régióban visszaesett, legtöbben, 19,3, illetve 16,92 ezren az Észak- és a Dél-Alföldön hagytak fel a jószágtartással.
Az utóbbi időszak támogatásainak köszönhetően legstabilabban a szarvasmarha-állomány alakult: 706 ezerről 750 ezerre emelkedett. Az állomány csaknem kétharmadát gazdasági szervezetek istállózzák, az arány hasonló a 330 ezres tehénállomány esetében is. Az összes gazdasági szervezet mindössze 13, míg az egyéni gazdaságok 4 százaléka foglalkozik marhatartással − előbbiek száma az elmúlt három évben 7 százalékkal bővült, míg az utóbbiaké 6 százalékkal csökkent. A szarvasmarhát tartók közel kétharmada kilencnél kevesebb állatot tart − ez a teljes állomány 6 százalékát teszi ki −, a teljes marhaállomány több mint felét az 500 jószágnál többet tartó gazdasági szervezetek istállózzák. A KSH szerint 108 vállalkozás tart 1000−2000 közötti, 42 cég tart 2 ezernél több szarvasmarhát, ezzel szemben mindössze 19 olyan egyéni gazdaság van, ahol 500 fölé emelkedik az állomány.
A sertéstartó szervezetek száma 2010-hez képest 9 százalékkal, 470-re csökkent. A sertésállomány folyamatos csökkenése tavaly sem állt meg, a gazdaságszerkezeti összeírás idején nem érte el a 2,9 millió darabot. A sertés- és anyakoca-állomány 74, illetve 75 százalékát a cégek nevelték, az adatok szerint 127 vállalkozás tartott 5 ezernél több sertést. A KSH szerint az egyéniek 28 százaléka, 134 ezer gazdaság foglalkozik sertéstartással, 2010 óta 225 ezerrel, csaknem negyedével csökkentették állományukat. Túlnyomó többségük 100 darab alatti állományt nevelt az összeírás idején. Mindkét csoportot vizsgálva a sertéstartók 55 százaléka 1-2, 36 százaléka 3−9 sertést tart, míg az állomány 63 százaléka az 5 ezernél többet tartóknál van.
A juhtartás tipikusan az egyéni gazdaságokra jellemző, és többnyire a gyepterületek hasznosítására épül. Az állomány 2010 óta 5 százalékkal, 1,1 millióra csökkent. Az állomány 86 százalékát az egyénieknél istállózták, az arány tíz éve változatlan. Az elmúlt években 8 százalékkal lett kevesebb a juhtartó egyéni gazdák száma, míg a szervezetek száma nem változott. A juhot tartók kétharmada kilencnél kevesebb, 15 százaléka 10−19 közötti állományt nevelt. A teljes állomány 22 százalékát istállózták az 500−999 jószágot tartó gazdaságok. A támogatások hiányában a piaci áringadozásnak jobban kitett, ahhoz könnyebben alkalmazkodó baromfiiparban is inkább a gazdasági szervezetekre jellemző a jelentősebb állomány nevelése. A 2013-as összeírás adatai szerint az egyéniek a tyúkállomány 40, a lúdállomány 41, a kacsaállomány 54, míg a pulykaállomány 18 százalékát tartották. Tyúkot a szervezetek mindössze 4, míg az egyéniek 51 százaléka tart, ez az arány lényegében 2010 óta változatlan.
Szerző: Kiss Melinda
