Európai, illetve amerikai nagyvállalatok tulajdonosi hátterét vizsgálva meglepő eredményre bukkanhat az érdeklődő: a fejlett nyugati országokban sok esetben az ismert cégek mögött nem más áll, mint az állam.
Bankszektor
Ahhoz, hogy az állami tulajdonban lévő bankokról nyugati példát hozzunk, nem kell túlságosan messzire menni, hiszen az MKB Bank közel 90 százalékos tulajdonosa a német Bayern LB, melynek 94 százalékos tulajdonrésze Bajorország kezében van. Érdemes "átnézni" Ausztriába is, ahol a közelmúltig Magyarországon is jelen lévő Volksbank 43,3 százalékban van az osztrák állam tulajdonában. Az Egyesült Királyságban a Royal Bank of Scotland 82 százalékát tartja kezében a brit kormány, a BNP Paribas-ban pedig két ország − Franciaország és Belgium − is 10 százalék feletti részesedéssel rendelkezik.
Bár az angol nyelvterületeken − legfőképp Amerikában − kevésbé szeretik, ha az állam található piaci szereplők mögött, az American Banker című szaklap szerint az utóbbi időben az USA 17 állama is olyan törvényeket fogadott el, amelyek lehetővé teszik, hogy saját tulajdonban lévő bankkal jelenjenek meg a piacon. Az úttörő ezen a téren Észak-Dakota volt, amely az elmúlt 15 évben 300 millió dollárnyi profithoz jutott a BND Bank üzemeltetéséből.
A kormányzati profithoz jutás az egyik érv az állami kézben lévő bankok mellett. Az American Banker elemzéséből kiderül: a gondolat támogatói további pozitívumnak tartják, hogy ezzel könnyebbé válhat a helyi vállalkozások és magánszemélyek hitelhez juttatása, illetve a válság utáni legjobb ütőkártyának azt tartják, hogy biztos helyre kerül a betétesek pénze. A szkeptikusok véleménye szerint viszont egy állami bank felállítása túlságosan sok pénzt emészt fel és megjelenése egészségtelen a magánkézben lévő bankok számára.
Telekommunikáció
Nemcsak a bankvilágban jelenik meg tulajdonosként az állam. Idehaza is komoly vitákat generált, amikor kiderült, hogy a kormányzat létrehozna egy negyedik, állami kézben lévő mobilkommunikációs szolgáltató céget. Sokan ördögtől való ötletnek tartották ezt, és megfeledkeztek arról, hogy Magyarországon már működik egy részben állami tulajdonban lévő mobilcég, csak ebben nem a magyar állam a tulajdonos, hanem a német. A Magyar Telekom 60 százalékát ugyanis a Deutsche Telekom birtokolja, amelynek egyik résztulajdonosa Berlin 32 százalékkal.
Svédország és Finnország legnagyobb mobilszolgáltatója a TeliaSonera, melynek több mint 50 százalékban tulajdonosa a két ország kormánya. A legnagyobb belga telekommunikációs cégben, a Belgacomban 53,3 százalékot tart kézben az állam. Hasonló a felállás Svájcban is, ahol a Swisscom nevű, jelentős piaci részesedéssel rendelkező cég 56,94 százaléka tartozik a mindenkori kormány fennhatósága alá. A világszerte 230 millió felhasználóval rendelkező Orange-nak például 13,45 százaléka van Franciaország kezében.
Multinacionális cégek
A pénzvilág és a telekommunikáció mellett több más területen működő cégnél is találhatunk állami részesedést Nyugat-Európában. Az osztrákoknál az OMV közel harmadát ellenőrzi az állam, a Volkswagen Groupban Alsó-Szászországnak van 12,7 százalékos része, a DHL logisztikai cégben pedig a német szövetségi állam birtokolja a részvények negyedét. Az Airbus repülőgépgyártóban három országnak − Franciaország, Németország, Spanyolország − van összesen 28 százaléknyi részesedése. A francia állam emellett résztulajdonosa a GdF Suez energetikai szolgáltatónak (35,9 százalék) és az Air France-KLM légitársaságnak (16 százalék), illetve többségi tulajdonosa (84,4 százalék) a Budapesti Erőművel és a Démásszal Magyarországon is jelen lévő EdF nevű energiaszolgáltatónak.
Az EdF például a Démász 100 százalékos tulajdonosa, így a vállalat ügyfeleiről elmondható, hogy az általuk termelt profit 84,4 százaléka a francia költségvetést gazdagítja. Ilyen szempontból nézve érdekesnek tűnik, hogy miért kavart akkora vihart, amikor a magyar állam úgy döntött, hogy visszavásárolja a német RWE-től a Főgáz 49 százalékát vagy az E.On földgázüzletágát.
Szerző: Leitner Attila
