A januártól érvényes telekadó-mentességről (nem lehet adót kivetni a belterületen lévő, mezőgazdasági művelésből kivont, egy hektárt meg nem haladó földterületekre) megoszlik az ingatlanosok véleménye. Vannak, akik jónak tartják, hiszen ha a művelés alól kivont, belterületbe vont területet felparcellázzák és építési telkekké alakítják, nőhet például az adott településen a beépíthető házhelyek száma. Mások szerint viszont éppen ez a folyamat teremthet alkalmat a telekspekulációra. Abban viszont minden szakember egyetért, hogy a befagyott telekpiacnak a budapestihez hasonló életjelet kellene mutatnia. Mindenhol máshol erősebb a kínálat, mint a kereslet, így az új szabályozó nagy változást nem hoz az ágazatban.
A főváros budai oldalán − ritkaságszámba menő − erősödő kereslet tapasztalható. A II. és a XII. kerület belső részein kevés a jó adottságú üres építési telek, s eladósorban többnyire lebontandó házas parcellák találhatók. Számuk egyre fogy, így − bár a kereslet mérséklődött az elmúlt néhány évben − négyzetméteráruk változatlanul magas. A Rózsadombon, Pasaréten és a Szemlőhegyen az átlag 1000 négyzetméteres parcellák ára utcától, fekvéstől, mérettől, besorolástól, panorámától és egyéb adottságoktól függően 75−120 millió forint között szóródik, míg Budapest legfrekventáltabb részén, a Gugger-hegyen lévő, hasonló méretűekért elkérik a 130−140 milliót, de az extrém adottságú és méretű építési területekért − amelyekből csupán egy-egy akad a II. és a XII. kerület belső részén − akár a 160−200 millió forintot is − mondta lapunknak Matulay Árpád, a Laguna Ingatlanközpont telekszakértője. Ezeket a telkeket elsősorban a lakásfejlesztő, -beruházó cégek keresik, amelyek az üres telkekre kisebb társasházakat, az átépíthető ingatlanos házhelyekre pedig családi házakat építenek.
A XI. kerületben főleg Sasad, a Sashegy és a Madárhegy az a terület, ahol két-három lakásos társasházak és kisméretű családi házak építésére alkalmas beépíthető telkek vagy átépítendő házas ingatlanok találhatók. Áruk széles skálán mozog: egy-egy a területen jellemző méretű 800 négyzetméteres parcellához már 35−40 millióért is hozzá lehet jutni, a megfelelő paraméterű panorámásokért azonban már 50−80 millió forintot is az asztalra kell tenni. Ezen a környéken jóval erősebb a kínálat, mint a kereslet, ami egyébként a lakásépítő cégek részéről szinte állandó. A III. kerületben fogy a minden szempontból megfelelő adottságú építési terület, ám még sok beépítetlen, például nyaralótelek kerül piacra. Itt is nagy a szórás az árakban, a helytől függően akár már 25 millióért is lehet kisebb házhelyet kapni, a Mátyáshegy, Testvérhegy és Csúcshegy keleti domboldalán viszont − a városközpont közelsége és a panoráma miatt − már 80−90 millióra is felugrik az 1000 négyzetméteres építési telkek ára. A XXII. kerületben Matulay szerint enyhén élénkülő kereslet tapasztalható, elsősorban a családi házat építők részéről. Kínálat is van a korábbi parcellázások révén: például a Campona feletti domboldalon 600−1000 négyzetméteres közműves telkek várnak gazdára 30 millió forint körüli áron.
A pesti oldal telekpiacán egyelőre még nincs érezhető mozgás, pedig több kerületben számos, főleg néhány lakásos társasház építésére alkalmas házhelyet kínálnak, a fejlesztők azonban a fizetőképes kereslet hiánya miatt még kivárnak. A használt lakóingatlanok alacsony ára miatt a magánépítkezők is inkább régebbi családi házat, lakást vásárolnak, mintsem új ház építésébe fogjanak, ezért a telekpiacon kevés a nyélbe ütött adásvétel − mondta lapunknak Rutai Gábor, a Duna House Holding Kft. pr- és elemzési vezetője.
A vidéki nagyvárosokban más a helyzet. Miskolcon például − ahogy Demeter Tibor, a Demeter Ingatlanközpont ügyvezetője jellemezte − a használt lakások, házak árának mélyrepülése nyomán teljesen leállt a telekpiac. A családok nem építkeznek, inkább régebbi, jobb állapotú házat vesznek 12−14 millióért, amelyet felújítanak. Így a telekárak még a kiemelt helyeken (Miskolctapolca, Lillafüred) sem magasak, 7−8 millió forint körül mozognak, Martinkertvárosban és a görömbölyi részen pedig már 4−5 millióért hozzá lehet jutni egy-egy 700-800 négyzetméteres közműves házhelyhez.
Szegeden szintén inkább kínálati piac van. Ezért − mint Bozsó Bence, a Limit Ingatlaniroda ügyvezetője elmondta − még a belvárosi foghíjtelkek ára is csökkent − nagyjából 30 százalékkal. Jelenleg 14−15 ezer forint/négyzetméter plusz áfa körül van, a külsőbb részeken pedig már 3−4 millióért lehet venni családi ház építésére alkalmas telket.
Sopronban ugyancsak sok a gazdára váró házhely, s magánépítkezők nem, csak lakásfejlesztő cégek vesznek néha egy-egy telekingatlant, ami Sághy Edit, a Tér és Forma Ingatlaniroda ügyvezetője szerint viszonylag alacsonyan tartja az árakat. Még a lakóparki telkek négyzetméteréért is csak 20 ezer, a lővérekbeliekért pedig 30−35 ezer forintot kérnek tulajdonosaik, ennek ellenére kevés az üzletkötés.
Pécsett a néhány éve megvalósult szennyvízhálózat-bővítés és egyéb fejlesztések eredményeként nőtt az összközműves területek, így a piacra került telkek száma is. Kereslet azonban nincs, így túlkínálat jellemzi ezt az ingatlanszegmenst. A jó közlekedésű területeken az összközműves építési telkek átlagára 4−5 millió körül mozog, érdeklődés azonban Coboly István a Dél-dunántúli Igazságügyi Szakértői Iroda munkatársa tapasztalatai szerint továbbra sincs irántuk. Győr azon kivételes városok közé tartozik, ahol a folyamatos beruházói és magánépítkezői kereslet hatására egyre szűkül a telekkínálat. Szepessy Anita, a helyi Openhouse Iroda munkatársa az árakkal kapcsolatban elmondta: a belső városrészekben, például Nádorvárosban 30 ezer forint, míg Révfalu Vízivárosban 20−25 ezer forint körül van a négyzetméterár, a külső részeken azonban már akár 6−10 ezer forint körül hozzá lehet jutni egy négyzetméter házhelyhez.
Szerző: Szilágyi Eta
