Bár az árfolyamgát intézménye tavaly novembertől kiterjed a nem teljesítő hiteladósokra, valamint a húszmillió forintnál nagyobb eredeti összegű hitelekre is, a jelenlegi konstrukció is csak részben képes kezelni a devizaadósság problémáját, ezért további lépések, az árfolyamgát intézményének továbbfejlesztése válhat szükségessé − mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak. A devizahitel-szerződéseknél a kamatok és díjak szerződésbe foglalása nem történt transzparens módon, mely problémára később a banki magatartáskódexben lefektetett, kamatemelésre indokot adó okok listája sem adott megnyugtató választ. Ennek következménye, hogy a létrejött szerződések lehetőséget adtak arra, hogy a hitelezők az erőfölényükkel visszaéljenek mind a kamatok, mind pedig a díjak, köztük az árfolyamrés esetén is. A bankok a meglévő szerződéseknél átlagosan két százalékponttal tudták egyoldalúan emelni a kamatot, amely mintegy húsz százalékkal növelte a törlesztőrészleteket. Az átláthatóságot egy referenciakamathoz kötött árazás bevezetése biztosíthatta volna.
Szerző: F. Szabó Emese
