Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint a labdarúgástól ugyan messze lemaradva, de a többi látványsportágat megelőzve a kézilabdának jutott eddig a második legtöbb társaságiadó-támogatás és várhatóan nem lesz ez másként 2014-ben sem. Úgy tűnik, a sportági vezetők is teszik a dolgukat, hiszen a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) 2014-re két világesemény, a női Bajnokok Ligája négyes döntő és a Horvátországgal közösen lebonyolított női Európa-bajnokság rendezési jogát is megkapta.
Az utóbbi egyik helyszíne a közel ötmilliárd forintból épülő vadonatúj győri multifunkciós aréna lehet, melyben akár ötezer ember is szoríthat majd a magyar válogatott sikeréért. Bár a várhatóan a győri autógyártó nevét viselő csarnok építése mostanság kezdődik, csúszás esetén sincs ok aggodalomra, hiszen beugrónak ott van a 2008-ban felavatott, hasonló befogadóképességgel rendelkező Veszprém Aréna. Az már viszont biztos, hogy a két másik magyar helyszín a debreceni Főnix Csarnok, illetve a fővárosi Papp László Sportaréna lesz, mely az Eb-döntő mellett az első alkalommal megrendezett női Bajnokok Ligája Final Fournak is otthont ad majd.
Közben tavasszal ér véget a Nemzeti Kézilabda Akadémia első tanéve és a tervek szerint a következő "szezont" már egy 2500 fő befogadására alkalmas létesítményben kezdhetik meg a diákok. A három szabványos méretű kézilabdapályát magában foglaló csarnok mellett a nettó 3,8 milliárd forintos balatonboglári beruházás része egy wellness- és rehabilitációs központ, oktatóépületek, valamint a kollégium építése.
Vetési Iván MKSZ-elnök szerint csak az infrastruktúra fejlesztésével garantálható, hogy a magyar kézilabda a világ élvonalában maradjon. "Amikor a Nemzeti Kézilabda Akadémiára gondolok, leginkább a tokiói olimpia jut eszembe. Nagyon remélem, hogy hét év múlva mind női, mind férfiválogatottunk ott lesz az ötkarikás játékokon, soraiban olyan játékosokkal, akik a Nemzeti Kézilabda Akadémián pallérozódtak" − mondta Vetési Iván.
Bár nem kifejezetten a kézilabdázóknak épül, de fontos sportközpont lesz a budapesti Tüskecsarnok, melynek befejezésére legfeljebb 9,3 milliárd forintot költhet kormány. Az említett csarnokokhoz képest elsőre talán magasnak tűnhet a beruházás költsége, de itt a 4000 fős sportcsarnok mellett 6 edzőcsarnok, valamint egy 50 és egy 25 méteres medencével rendelkező uszodakomplexum is épül. A Tüskecsarnok befejezése ez évben, az uszoda elkészülése 2015-re várható.
Ezek mellett is több száz sportlétesítmény újul meg vagy épül fel országszerte az elkövetkező években és mivel a játékhoz egy félig-meddig szabványos pályán, két kapun és egy labdán kívül másra nincs szükség, az új épületek nagy részét a kézilabdázók is használhatják majd.
Szükség is van a létesítményekre, hiszen Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár korábbi tájékoztatása szerint megvalósulni látszik az a kormányzati szándék, hogy minél több gyermek mozogjon: amíg a 2011/12-es tanévben még 234 ezer, addig 2013/14-ben már 331 ezer gyerek sportol egyesületeknél.
Szerző: Leitner Attila
