Magyarországon a hatósági áras termékek szegmensében az infláció tavaly év végén mínusz 10 százalék körül alakult, de a jó termés miatt a friss élelmiszerek körében sincs inflációs nyomás − emelte ki Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője, hozzátéve, hogy a mögöttes inflációs trendeket nem könnyű azonosítani. A szakember szerint a "headline" adat az év első négy hónapjában 1 százalék alatt maradhat, a rezsicsökkentés várhatóan következő köre, valamint a sertéshús áfájának csökkentése miatt az év első hónapjaiban a defláció sem zárható ki. A ráta ezt követően a Morgan Stanley szerint is fokozatosan emelkedni fog. A magyar alapkamatot illetően az amerikai pénzintézet tartja magát korábbi előrejelzéséhez, amely szerint a lazítási ciklus az első negyedévben, 2,6 százalékon ér majd véget. A jegybank álláspontja pragmatikus − hangsúlyozza Diana, aki szerint ha a kockázati környezet jelentősen romlik, akkor a monetáris tanács valószínűleg nem folytatja a kamatvágást. (Pasquale Diana áttekintése a magyar gazdaságról holnapi számunkban lesz olvasható.)
A Bank of America Merrill Lynch elemzői szerint Magyarországon idén 1,6 százalékos, jövőre 3,2 százalékos lehet az átlagos infláció. Ez az előrejelzés azonban − mint azt Raffaella Tenconi, a befektetési bank Magyarországgal foglalkozó elemzője hangsúlyozza − nem számol a gáz és a villamos energia árának további 10 százalékos mérséklésével, ami 0,8 százalékponttal csökkentheti az adatot. A legfontosabb fölfelé mutató kockázatot a szakember szerint az élelmiszerárak jelentik, részben a rendkívül kedvező tavalyi hatások, részben a várható termés bizonytalansága miatt. Az alapkamat a BofA Merrill Lynch szerint májusra 2,25 százalékra csökkenhet, a monetáris tanács 15, esetleg 10 bázispontos vágásokra térhet át. Az alacsonyabb alapkamatot várhatóan bizonyos mértékig ellensúlyozni fogja a növekedési hitelprogram feltételeinek szigorítása.
Az infláció 2013-as alakulása meglepetést keltett − vélekedik Tatha Ghose, a Commerzbank londoni elemzője, hangsúlyozva, hogy a vártnál kisebb mutató az élelmiszerárak és a rezsicsökkentés következménye. Ez a meglepetés 2014-ben viszont nem ismétlődhet meg, mivel a rezsicsökkentés valószínűleg véget ér. Ghose szerint a jegybanki alapkamat kevéssel 3 százalék alá mehet, de ezután 2014 végéig már nem változik érdemben (az elemző cikkét a maginflációról lásd a 8. oldalon).
A piaci konszenzusnál jóval alacsonyabb, mindössze 0,9 százalékos átlagos éves inflációt valószínűsítenek 2014-re a Barclays elemzői, akik helyesen tippelték meg a decemberi adatot. A ráta szerintük januárban 0 százalékra csökkenhet, ahonnan − amint a tavalyi intézkedések fokozatosan kikerülnek a bázisból − az év végére fokozatosan 2,2 százalékra emelkedhet, hogy nagyjából ezen a szinten maradjon 2015-ben is. Ez természetesen függ az árupiaci trendektől, valamint a 2014-es és a 2015-ös gabonaterméstől is − teszik hozzá. Az infláció ugyanakkor messze elmarad a jegybanki célszinttől, ami a monetáris politika további lazítása mellett szól. Az alapkamat 10 bázispontos vágásokkal 2,8 százalékra csökkenhet, itt azonban a monetáris tanács a Barclays prognózisa szerint egy időre leáll, bár ez nagyban függ az euró/forint árfolyam alakulásától.
Miközben az infláció messze a jegybanki célszint alá csökkent, a maginfláció a negatív kibocsátási rés miatt nem süllyedt ugyanilyen ütemben − emeli ki Alexandre Vincent, a BNP Paribas elemzője. A kibocsátási rés a potenciális növekedés elmúlt évekbeli csökkenése miatt került a negatív tartományba, emiatt fennáll a kockázata, hogy az inflációs nyomás 2015-re újra erősödhet − figyelmeztet a francia bank szakembere, aki az idén a piaci prognózisok többségénél magasabb, 2,8 százalékos éves átlagos inflációt valószínűsít.
| 2014 | 2015 | |
| Barclays | 0,9 | 2,3 |
| BNP Paribas | 2,8 | 3,7 |
| BofA Merrill Lynch | 1,6 | 3,2 |
| Commerzbank | 2,7 | 4,0 |
| Morgan Stanley | 2,7 | 3,6 |
| Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés | ||
Szerző: Csaba Ferenc
