Utoljára 43 éve volt olyan alacsony az éves infláció, mint tavaly decemberben: a KSH tegnapi adatközlése szerint 2013 utolsó hónapjában 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szinthez képest, novemberhez képest pedig 0,5 százalékkal csökkentek. A tavalyi átlagos infláció így 1,7 százalékon teljesült. A maginfláció szezonálisan kiigazított értéke tavaly 3,3 százalék volt, míg decemberben a novemberivel megegyező 3,5 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.
A decemberi adat egyértelműen a november elsején bevezetett újabb rezsicsökkentés eredménye, mivel ennek jelentős része a decemberi árindexben jelent meg − mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. 2013 utolsó hónapjában a háztartási energia ára 8,1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál és 17,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az elektromos energia 20,1, a vezetékes gáz 20, a távfűtés 18,7 százalékkal volt olcsóbb, mint 2012 decemberében. Az alacsony havi inflációhoz az élelmiszerek árának 0,3 százalékos csökkenése is hozzájárult, ebben főleg a karácsony előtti időszakra jellemző akciók játszhattak közre. Átlag felett drágultak ugyanakkor éves összevetésben a szeszes italok és a dohányáruk. A két termékcsoportot összefogó kategória 12 százalékos együttes áremelkedésében a dohányáruk játszották a főszerepet: 21,8 százalékkal kerültek többe, amit a statisztikai hivatal szakértője részben az év eleji jövedékiadó-emeléssel, másrészt az árrés év közepi növelésével magyarázott.
Az infláció januárban tovább mérséklődhet a bázishatásoknak köszönhetően, februártól pedig az ingyenes készpénzfelvétel megjelenése fékezheti a drágulást − mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az élelmiszerek szegmensében továbbra is enyhülő nyomást jelent a mezőgazdasági termelői árak érdemi visszaesése. A nemzetközi dezinflációs trendek szintén az inflációs nyomás további mérséklődését vetítik előre − az európai országokban az infláció az elmúlt időszakban rendszerint alulmúlta a várakozásokat. Az eddigi rezsicsökkentések hatása február−márciusban, illetve decemberben kiesik − figyelmeztetett Suppan −, ami felfelé hat az inflációra. A dohánytermékek árrésemelésének, valamint a banki szolgáltatások meredek drágulásának hatása az év második felében kerül ki az árindexből, ami viszont kissé lefelé húzhatja az árindexet. Ezért márciustól az infláció újra 1 százalék közelébe, míg decemberre 2,5 százalékra emelkedhet, így az éves átlagos infláció 1,5 százalék lehet. Lefelé mutató kockázatot jelentenek az élelmiszerárak, valamint az esetleges újabb rezsicsökkentés.
Az elmúlt év a mezőgazdaságban enyhén átlag feletti termelést hozott, így a 2012-es jelentős terméskiesés okozta árnövekedés korrekciója zajlott le az elmúlt hónapokban. A termelői árak tavaly novemberben csaknem 15 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, ami többé-kevésbé be is gyűrűzött a fogyasztói árakba − mondta lapunknak Balatoni András, az ING vezető elemzője. Az idei év nagy kérdése a szakértő szerint, hogy a magyar gazdaság jelenlegi növekedési pályája meddig hagyja érintetlenül az árakat. Ha a tavalyi, közel 1 százalékos GDP-növekedés után megvalósul az ez évre várt 2 százalékos bővülés, akkor éreznek-e majd a vállalatok kísértést arra, hogy ismételten árat emeljenek és ezzel javítsák jövedelmezőségüket.
| Szeszes ital, dohányáru | 10,9 |
| Szolgáltatások | 3,6 |
| Élelmiszer | 2,8 |
| Háztartási energia | −8,5 |
| Tartós fogyasztási cikkek | −1,9 |
| Ruházkodási cikkek | −0,4 |
| Forrás: KSH | |
Szerző: Wiedemann Tamás
