Jelentős inflációs mérséklődést jósolnak a Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakemberek decemberre. A konszenzus szerint az éves árindex a novemberi 0,9 százalékról 0,6 százalékra (sokak szerint ez alá) eshetett, míg havi alapon a konszenzus 0,4 százalékos ármérséklődésre számít. Összességében a tavalyi átlagos infláció 1,7 százalék lehetett, míg az idei évre ennél valamivel alacsonyabb 1,6 százalék körüli átlagra számítanak a szakemberek. Az inflációs folyamatokat továbbra is a gyenge belső kereslet visszafogó hatása, illetve a kormányzati árintézkedések fojtják el. Átmeneti és főleg a bázishatásnak köszönhető tételek viszont szinte az egész évben fölfelé is hatnak. Év végére 2,5-3 százalékra kúszhat vissza a mutató, amit erősít, hogy a maginflációs trendek is 3 százalék körüli árszínvonalat jeleznek.
Decemberben újabb mélypontra csökkenhetett az infláció, de negatív fogyasztói árindexre nem kell számítani. A hatósági energiaár-csökkentés második köre (−11,1 százalék) ugyan 1 százalékponttal csökkenti a mutatót, ám 2012 végére már jelentősen leesett az árindex, így az utolsó hónapot már alacsonyabb bázishoz viszonyítjuk − hangsúlyozza Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. Prognózisa szerint így 0,4 százalék körül alakulhatott az árindex. A bázishatás miatt januárban még alacsonyabb mélypont alakulhat ki a fogyasztói árindexben, 0,2 százalék is lehet a mutató, utána azonban fokozatosan emelkedő inflációt vár Gabler, mivel februártól kifut a tavalyi rezsicsökkentések hatása a bázisból. Év végére már 2,5 százalék lehet az index, éves átlagban azonban megmarad 1,3 százalék körül. Fontos viszont, hogy a 2014-es prognózisok még nem számolnak a harmadik rezsiköltség-csökkentéssel és a havi kétszeri, 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvétel hatásával sem − teszi hozzá viszont Kondrát Zsolt, az MKB szakembere.
A háztartási energián kívül a többi tétel Jobbágy Sándornak, a CIB elemzőjének számítása szerint csak minimálisan változott vagy stagnált, így összességében a havi alapon számított decemberi index csökkenést mutathat. Januárban viszont ennél kissé magasabb, de még mindig 1 százalék alatti inflációt valószínűsít Jobbágy, szerinte ráadásul a további várható emelkedés is még több hónapig az 1-2 százalékos sávban ragad. A maginfláció bár jelenleg meghaladja a 3 százalékos célt, ezt azonban főleg egyszeri tételek okozzák − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ilyen szerinte például a dohányárrés emelése, a banki költségek megugrása, amelyek ugyanakkor a második félévben kiesnek. Ezzel szemben az első rezsicsökkentés február-márciusban esik ki, aminek hatására márciustól novemberig 1,3-1,6 százalék körül ingadozhat az infláció, majd a második csökkentés decemberben esik ki, ami idén év végére 2,5 százalékra húzza fel az indexet, így szerinte az idei átlagos infláció 1,5 százalék lehet. Suppan ehhez hozzáteszi, hogy a most készülődő újabb háztartási energiaár-csökkentések ennél akár 0,8 százalékponttal alacsonyabb idei éves átlagos inflációt eredményezhetnek.
Szerző: Gerőcs Tamás
