Egyre több antikvárium lép az aukciózás területére, remélve, hogy a gyűjtők a széles kínálattal, kecsegtető árakkal találkozva szívesebben vásárolnak. De ez a reményük ritkán válik valóra, különösen miután szinte mindegyik ház tömegével visz kalapács alá töltelék anyagot. Ez ugyanis azzal jár, hogy az aukció felénél-harmadánál elfogy a közönség, reményteljes tételek is visszamaradnak. Vevő amúgy is csak a ritkaságokra, rendkívüli értékekre van, de ezek ára is alig emelkedik.
Ez a tendencia érvényesült például a Központi Antikvárium december 6-i aukcióján is: az unikális Eszterházi vigasságok, amelyben Bessenyei György a kastély fénykorát ábrázolja, csak két licitlépcsőt ért meg, úgy kelt el 1,7 millióért. Az eddig ismeretlen Ady-kézirat, egy 1906-os kiadatlan cikk négyoldalas autográfja is csak 1,6 millióig jutott az 1,5 milliós kezdésről, Jókai Mór Kossuth Lajos temetésén elmondott beszédének kézirata viszont 800 ezerről 1,5 millióra drágult. Az aukció legdrágább tételét, egy XV. századi kódexet, kikiáltási árán, 3 millióért vette meg egy külföldi gyűjtő.
Az Antiquarium Hungaricum október végi árverése pozitív értelemben lógott ki a tavalyi sorból, itt komoly versenyek is zajlottak, a két legígéretesebb tételért külföldi telefonos vevők licitáltak. Az 1764-ben megjelent A spalatói Diocletianus-palota romjai című kötetben a késő ókori császári palota XVIII. századi állapotát rögzítette Robert Adam skót építész és francia kollégája, valamint két rajzoló; a nemzetközi antikvár piacon 9 és 44 ezer dollár közti árakon lehetett eddig hozzájutni ehhez a műhöz − most 600 ezer forintról kezdett és 1,4 millión végzett. Le Roy francia építész az ókori athéni romokról állított össze kötetet 1758-ban a kor legnevesebb metszőivel, a ritkaság ára 400 ezerről 850 ezer forintra ment fel.
A Szőnyi Antikváriuma 610 tételes válogatását a bőség zavara jellemezte − a néhány ezres, tízezres kötetekből sokat megvettek, volt is némi licitverseny. Összességében azonban nem ez volt az antikvárium legjobb aukciója, bár egy tételt, Seutter német térképész 1740-es országleírásait és 65 térképét triplázva, 1,250 millión ütöttek le. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére, a kor legnagyobb művészeinek közreműködésével szerkesztett Az Osztrák−Magyar Monarchia írásban és képben köteteit 460 ezer, a háromkötetes Magyarország és Erdély eredeti képekben című Hunfalvy−Rohbock-munkát 410 ezer, J. E.Ridiger 1752-ből való, 29 rézmetszetes lovas albumát 430 ezer forintért vették meg. Egy lappangó Jókai-kézirat − az Egetvívó asszonyszív című regényből − 60 ezer forintról szárnyalt 300 ezerig. Petőfi első nyomtatásban megjelent önálló műve, A helység kalapácsa 120 ezerről 310 ezer forintig lépett előre.
Tetemes mennyiségű, 552 tétel volt a Krisztina Antikvárium aukcióján is, sok vétellel, de a korábbi évektől eltérően számos eladatlan maradt. József Attila Nagyon fáj verseskötetének 1936-os első kiadása (a költő aláírásával) kezdő ára hatszorosáért, 600 ezer forintért kelt el. Ugyanennyiért talált gazdára 220 ezerről indítva Radnóti Miklós öt egybekötött első kiadású verseskönyve. Rákosi Mátyás kötete, A magyar demokráciáért − amelyet Farkas Mihálynak dedikált miniszteri kinevezése alkalmából − 24 ezerről 140 ezer forintra jutott.
A Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesület 1867-es magyar, francia, angol és német nyelvű albuma, Keleti Gusztáv kőnyomataival 550 ezer forintot ért meg valakinek, míg Tokaj legkorábbi rézmetszetű ábrázolása − egy 1567-ben Velencében kiadott műből − 50 ezerről 120 ezerig emelkedett. A Szent Koronáról Révay Péter írta az első önálló művet, az 1613-ban Augsburgban megjelent második kiadása 140 ezerről indult és 320 ezren végzett.
Három tételt vásárolt meg a Honterus Antikvárium november végi 615 tételes aukcióján a Magyar Országos Levéltár: a budai várpalota keleti lejtőjének parkosítási látványtervét 1886-ból (70 ezer forint), Rózsa Sándor és Rózsa Ferenc győri hajóskapitányok kéziratos kereskedelmi hajónaplóját 1846−1850 közöttről (34 ezer), valamint a siklósi csizmadia céh kéziratos adattárát az 1791−1867 közötti évekből (75 ezer). Az árverés legdrágábban, 230 ezer forintért elkelt tétele Miller János Ferdinánd 1761-ben kiadott munkája lett, amely Buda történetét mutatja be az 1242 és 1760 közötti időszakban.
Szokásához híven a Nyugat Antikvárium november közepi aukcióján is figyelmet fordított az irodalmi jubileumokra. Ezúttal Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulójáról emlékeztek meg 34 dokumentum piacra dobásával. A gyűjteményben az író számos levele mellett egy fényképe és a gyászjelentése is megtalálható. A védetté nyilvánított dokumentumokat az egri Vármúzeum szerezte meg 950 ezer forintért.
Szerző: Kádár Márta
