Mérséklődtek a fogyasztói várakozások a megkérdezettek saját anyagi helyzetét és az ország gazdasági állapotának kilátásait illetően. Ez az ország esetében különösen ötéves távlatban látszik. Így a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének 171 pontos értéke gyakorlatilag változatlan maradt 2013 decemberében a szeptemberben mért 170,3-hoz képest.
A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) alakulásában enyhe csökkenés figyelhető meg 2013 negyedik negyedévében, miután értéke 2,2 pontos csökkenéssel 200,8 pontra mérséklődött. A gyengülés oka, hogy egyaránt romlott a háztartások saját anyagi, valamint az ország gazdasági helyzetének megítélése. A komplex mutatószám másik összetevője, a Vásárlási Hajlandóság Index értéke közel négypontos emelkedéssel jelenleg 137,9 ponton áll. "Egy éven át kitartott a lendület, azaz a fogyasztók bizalma 2013-ban meghaladta a korábbi években mért szintet. Ugyanakkor figyelemre méltó és egyben üzenetértékű, hogy decemberben gyakorlatilag megtorpant a növekedés. Ez óvatosságra intheti mindazokat, akik 2014 első félévében töretlen optimizmusra számítanak" − mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos várakozások 2013 decemberében hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: tízből három lakos (32 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére. Az inflációs várakozások is hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, mert a lakosság túlnyomó része (64 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít annak ellenére, hogy az inflációs ráta a KSH kimutatása szerint 2012 októbere óta folyamatosan csökken. A hitelfelvételi kedv nem változott: a lakosság 26 százaléka úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (szemben az előző időszakban mért 25 százalékkal), 64 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt (a szeptemberi 68 százalékhoz képest). Kissé csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, a harmadik negyedéves 58 százalék után most 54 százalék az arányuk.
Szerző: Hőnyi Gyula
