Bár nem minden települést szabadít meg valamennyi hitelétől, a kormány adósságrendezési programjának most következő, második üteme úgy tűnik, ezúttal valóban levegőhöz juttatja az önkormányzatokat. A számos helyhatóság esetében évente több száz millió forintos kamat- és tőketörlesztés átvállalása idén a korábbiaknál jóval nagyobb mozgásteret biztosít, illetve kiegyensúlyozottabb költségvetés elkészítését teszi lehetővé. Ráadásul a különböző szolgáltatások díját sem kell tovább srófolni.
Közben nem csupán a vidéki nagyvárosokban, hanem a kisebb településeken is körvonalazódnak azok a fejlesztési programok, amelyeket az adósságkonszolidáció nélkül nem tudnának elkezdeni. A felszabaduló forrásokra − saját erőként − az uniós támogatással megvalósítható beruházásoknál is nagy szükség van, de jut belőle önként vállalt feladatokra, sőt még az iparűzési adó csökkentésére is.
A hosszú évek óta az egyik legnagyobb adóssággal küzdő Pécstől 14,4 milliárd forintot vállal át az állam. Igaz, a baranyai megyeszékhelynek még így is mintegy 10 milliárd forint körüli hitele marad, hiszen például az önkormányzat tulajdonában lévő cégek adósságát nem vállalja át a központi költségvetés. Ezek közül az egyik legnagyobb tétel az autóbusz-beszerzésre felvett 4 milliárd forint.
Fellélegezve, tiszta lappal kezdheti az új évet Nagykanizsa − tájékoztatta a Napi Gazdaságot Cseresnyés Péter polgármester. Két lépcsőben a város közel 7 milliárdos, döntően svájci frankban fennálló adósságát vállalta át az állam. Ezzel a dél-zalai város évi mintegy 300 millió forintnyi hitel- és tőketörlesztéstől szabadul meg. A képződő források jelentős részét különböző munkahelyteremtő, gazdaságfejlesztési programok megvalósítására, többek között a helyi ipari park bővítésére kívánják fordítani, de jut belőle út és járda építésére is. Mindemellett több olyan fejlesztési tervük is van, amelyet uniós források segítségével szeretnének megvalósítani; ezekhez önerőként van szükség a felszabaduló pénzekre. A polgármester hozzátette, működési költségeket is finanszíroznak majd belőle, hiszen több szociális juttatásról nem akarnak lemondani.
Zalaegerszegen már el is költötték azt a mintegy 100 millió forintnyi pluszforrást, amely az adósságkonszolidáció első ütemét követően megmaradt. Mint azt Gyutai Csaba polgármester év elejei sajtótájékoztatóján elmondta, a pénzből a város két ipari területének közműellátását és az északi ipari park szélessávú optikai hálózatának fejlesztését oldották meg, 40 milliót pedig közfoglalkoztatásra költöttek. Tegyük hozzá, hogy Zalaegerszeg az egyik legkevésbé eladósodott magyar város. Összesen 2,5 milliárd forint, kizárólag fejlesztési célra felvett hitele volt. Ebből tavaly 1,5 milliárdot, most pedig 965 milliót vállalt át az állam. Az utóbbi révén idén megmaradó mintegy 90 millió forintot elsősorban barnamezős területek rehabilitációjára fordítják.
A győri közgyűlés az elmúlt év végén, azt követően csökkentette az iparűzési adó mértékét 2-ről, 1,8 százalékra, hogy a kormány átvállalta a város még meglévő, korábban fejlesztési célra felvett mintegy 4,4 milliárd forintos adósságát. A városvezetés abban bízik, hogy a döntés tovább élénkíti a helyi gazdaságot. Ha beválik, újabb adócsökkentés sem kizárt.
Szerző: Körtési Zsolt
