Nem kellően átgondolt az idén februárra tervezett második körös, 420 milliárd forint körüli adósságkonszolidáció − mondta a Napi Gazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt szerint az első körös adósságátvállalás azért is volt megfontoltabb a hamarosan esedékesnél, mert azt a helyhatóságok adóerő-képességéhez kötötte a kormány, az államháztartást pedig mindössze évi 50 milliárd forinttal terhelte. Az újabb kör viszont újabb 50 milliárdos terhet rak az államháztartásra, így a kétszeri adósságkonszolidáció összesen már 100 milliárdot jelent az államkasszának. A tavaly óta érvényes feladatalapú finanszírozás és az újabb hitelek állami engedélyhez kötése ugyan valamelyest megoldást jelenthet az önkormányzatok ismételt eladósodásának megakadályozására, az új módszer azonban csak részben, 90 százalékban vált be − tette hozzá a szövetség elnöke. Továbbra is igazságtalan leosztásokat eredményez szerinte az, hogy egyes városokban korábban ellenőrizhetetlen volt a kötvénykibocsátások felhasználása, "pályázat nélküli, esztelen beruházások indultak", a mai napig egymástól eltérően bérezik a hivatalnokokat.
Nagy segítség az átvállalás
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke más véleményen van. Szerinte a 420 milliárd a szektornak nagy segítség. Az összeg masszív mankót jelenthet a pályázati pénzek önerőihez, így a saját fejlesztésekkel a kiadások megtérülhetnek. A második körös adósságátvállalás összege ráadásul − az előzőhöz hasonlóan − szintén a rendszerben marad: az önkormányzati maradék adósság az államháztartáson belül van (és amúgy sem egy összegben kell kifizetni).
Gazdaságosabb törlesztés
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap Kecskeméten, a város adósságkonszolidációja alkalmából tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kormány februárig 278 ötezer lakosúnál nagyobb település mintegy 430 milliárd forintnyi adósságát vállalja át. Ez szerinte megteremti a fejlődés esélyét az önkormányzatoknak. A konszolidáció biztosítja, hogy a települések talpra tudjanak állni, és kihasználhassák a 2014−2020-as uniós költségvetési ciklus kínálta lehetőségeket. Az adósságrendezésnek köszönhetően több pénz marad a településeknél, amelyből helyi feladatokat hajthatnak végre, illetve gazdaságfejlesztési programokat indíthatnak a munkahelyteremtés érdekében − közölte a politikus. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a konszolidációnak akkor van értelme, ha az adósság nem fog újratermelődni. Ennek érdekében szigorodtak az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó szabályok, ma már a települések hitelfelvételét jóvá kell hagynia a kincstárnak.
A most lezáruló folyamat − közölte Varga Mihály − gazdaságosabbá teszi a 2002 és 2010 között hatszorosára nőtt hitelállomány visszafizetését, egyúttal évente mintegy 160-180 milliárd forintos törlesztési tehertől szabadítja meg a helyhatóságokat. Felidézte: a szóban forgó időszakban 191-ről 1240 milliárd forintra emelkedett az önkormányzatok adóssága. A tárcavezető rámutatott: a programmal egy időben feszesebb gazdálkodásra tértek át az önkormányzatok, melynek eredménye már a múlt év "meglepetés-számaiban" is megmutatkozott, hiszen deficit helyett többlettel zárt a helyhatósági rendszer Magyarországon. Az eseményen Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a város kizárólag fejlesztési célú hiteleket vett fel a korábbi időszakban.
A stabilitás volt a cél
A hitelek átvállalására a kormány álláspontja szerint az ország gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében volt szükség. A kabinet 2012-ben előbb a megyei önkormányzatok teljes, 196 milliárdos, majd 1710 ötezer fő alatti település összes, 74 milliárd forintra rúgó tartozását konszolidálta. Ezt követően tavaly további 610 milliárd forint értékben 227, ötezer főnél nagyobb települést szabadított meg adósságának 40−70 százalékától. (Ezekről a lépésekről az érdekvédők egyben, első körös adósságkonszolidációként beszéltek.) Az eddig konszolidált 880 milliárd forint hitelállomány után − mutatott rá tegnap Varga − hamarosan a fennmaradó 278 település még át nem vállalt tartozásait rendezik.
Szerző: Tóth Kata
