Kétszer annyi magyar dolgozó hiszi, hogy a külföldi munkaerő megjelenésének csak negatív hatása van, mint ahányan látják a pozitívumot ebben − derült ki a Randstad Workmonitor 2013 végi kutatásából. A 32 országban elvégzett felmérés többek között a külföldi munkaerővel kapcsolatos attitűdöket vizsgálta, Magyarországon összesen 6477, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó 18−65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre. Csak a magyarok harmada mondta, hogy kifejezetten örül a külföldi kollégáknak, míg a jóval nagyobb bevándorlási hullámmal szembenéző olaszok majdnem fele, a spanyolok és görögök közül pedig több mint 60 százalék dolgozik együtt szívesen más országokból érkezőkkel. Az Egyesült Királyságban csak 39 százalék ez az arány, itt azonban közel azonos azok aránya, akik pozitívan, illetve negatívan ítélik meg a bevándorlókat. Németországban már többen fogadják kedvezően a külföldieket, mint ahányan elutasítanák őket, ráadásul a németek 46 százaléka vallja, hogy plusz értéket jelent a multinacionális környezet.
A nemzetközi kutatás adataiból az látszik, hogy általában ott ítélik meg negatívabban a külföldi munkavállalókat, ahol nőtt miattuk a munkaerő-piaci verseny. Magyarországon és Közép-Európa több országában a külföldiek viszonylag kis nyomást gyakorolnak az álláspiacra, mégis inkább negatív a megítélésük − emelte ki Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója −, a probléma gyökere nagyrészt az ismeretlentől való félelem. Magyarországon a KSH 2013-as adatai szerint 141 ezer külföldi állampolgár él, ez kevesebb mint a lakosság másfél százaléka, ráadásul számuk két éve csökken.
Szerző: Kiss Melinda
