Holnaptól ismét bővül az eurózóna: 18. tagként Lettország csatlakozik − három évvel északi szomszédja, Észtország után −, így már csak tíz uniós ország maradt távol a valutaövezettől. Riga alig öt évvel azután tud belépni a valutaövezetbe, hogy 7,5 milliárd eurós EU/IMF-mentőcsomagra szorult; 2008−2009 között a lett GDP 25 százalékkal zsugorodott, most viszont a balti ország az unió leggyorsabban növekvő tagjai közé tartozik, jövőre 4 százalékos bővülést jeleznek a prognózisok.
Lettországban már hónapok óta kiírják az árakat a lat mellett euróban is, a kezdő európénzkészletért azonban nincs akkora tolongás, mint például az észteknél volt − számolt be az euronews. A letteknél először csak novemberben kerültek többségbe azok, akik inkább támogatják az eurót: az Eurobarometer felmérése szerint a lakosság 53 százaléka állt a közös pénz pártján (a 2011 óta tag észteknél ez az arány 76 százalék).
A lett csatlakozás új feladat elé állítja az Európai Központi Bankot (ECB) is: a kétmilliós ország lesz a 24., amelyik bekerül a jegybank kormányzótanácsába (a tagországi jegybankárok mellett benne van a hattagú igazgatóság is). A tanács minden tagja egy szavazattal bír a monetáris döntéseknél, illetve jövő novembertől a felügyeleti kérdésekben is. A lett jegybankelnöknek, Ilmars Rimsevicsnek így ugyanakkora szava lesz, mint a Bundesbankot irányító Jens Weidmann-nak, még ha a német gazdaság több mint százszor akkora is, mint a lett − emlékeztetett korábban a The Economist. Ez a rendszer azonban a következő új eurózónatag belépésével megváltozik: a tanácsban egyszerre csak 21-en voksolhatnak (ezen belül a hat igazgatósági tag mindig szavaz). A jegybankárok csoportját is kettéosztják majd − a gazdaságok mérete szerint −, és ezekben is lesz majd, aki éppen nem szavaz (a további bővüléstől függően változó arányban), így előfordulhat, hogy egy nagy meghatározó ország jegybankjának vezetője pont akkor marad ki egy döntésből, amikor egy kicsié voksolhat.
Szerző: Szabó Márta
