A több mint 170 ezer lakosú Szegednek, amely megyeszékhely és régióközpont is egyben, rendkívül gazdag a múltja. Érdekesség, hogy (bizonyítottan) 24 ezer éve "felfedezték" a mamutvadász törzsek, lakott hellyé azonban csak Kr. e. 6. évezredtől vált. Jelentős szerep jutott a területnek a honfoglalást követő évszázadokban is, ám fénykorát az Anjouk idején élte, amikor virágzó kereskedelmi központtá fejlődött. Jelentős szerepet töltött be a törökök elleni harcban is, ennek is köszönhető, hogy Rákóczi Ferenc fejedelem megerősítette kiváltságait és kihirdette szabad királyi város státusát. Ma ezt a napot ünnepli a város, mint "Szeged napját", minden év májusában.
Az évszázadokon át virágzó Szeged tragédiája 1879. március 12-én következett be, amikor is a lezajló nagy tiszai árvíz szinte teljesen elpusztította a várost. Az országos, valamint a nemzetközi összefogás eredményeként azonban olyan sajátos hangulatot árasztó modern város született, ahol a szecessziós és eklektikus bérpaloták, neobarokk és neoklasszicista épületek, körutak és sugárutak éppúgy megtalálhatók, mint a jelenkori modern építészet kézjegyei.
Ezek az épületek napjainkban élettel töltődnek meg, hiszen kiállításoknak, hangversenyeknek és − mint például a dóm előtti tér − 1931 óta minden évben nagy érdeklődést kiváltó színházi előadásoknak biztosít színteret.
Természetesen nemcsak sokszínű kulturális események zajlanak Szegeden, hanem az országhatáron kívülről is sok érdeklődőt vonzó sportprogramok is.
A júliusban például itt rendezett sárkányhajó-vb-re olyan országokból érkeztek nagy számban látogatók és vitték a város hírnevét, mint Kína, Csehország, Svédország vagy Németország és Lengyelország. Népszerűek a város gyógy-, termál- és élményfürdői, melyek szolgáltatásaiért Szerbiából és Romániából is sokan érkeznek a városba. Sok látogatót vonz a vadaspark, valamint a városban rendezett különböző nemzetközi kiállítások, konferenciák, fesztiválok. Ez utóbbiak közül nagy népszerűségnek örvend a bor-, valamint a nemzetközi tiszai halfesztivál, és az idelátogatók nem hagyják ki a "szegedikumokat" sem, mint például a hazai konyha legbecsesebb fűszerét, a szegedi paprikát, az 1869 óta világhírű Pick szalámit, valamint a török hatást őrző szegedi papucsot sem, melyek történetével megismerkedhetnek az érdeklődők.
Az év végén pedig november 29-ével megkezdődött a karácsonyi ünnepi hetek programsorozat, amely színes műsorokat kínált egy hónapon át. Az ünnepi fényekben pompázó városban a Széchenyi és a Dugonics téren kézműves árukat bemutató és árusító sátrakkal, valamint gasztronómiai ételkülönlegességekkel, szórakoztató gyermekműsorokkal várták a kilátogató családokat. De nem maradnak élmény nélkül a komolyzene és a könnyedebb műfaj szerelmesei sem: hangversenyek, koncertek, ária- és dalestek sora várja az érdeklődőket egészen december végéig.
Szerző: Napi Gazdaság
