Ha valaki bemegy az Andrássy úton megnyílt Il Bacio di Stile luxusáruházba, elámulhat a varánusz bőréből készült, csaknem kilencszázezer forintos Tom Ford férficipőn vagy az Yves Saint-Laurent párizsi divatház aligátorbőr női táskáján. Ez utóbbi már 7 millió 790 ezer forintért elvihető, és eláruljuk, a belseje borjúbőr, tehát a beltartalom is igényes. A visszafogottabbak persze bőrszőttes cipőt − természetesen kézi készítésűt − is vehetnek három-négyszázezer forintért. Mindez azoknak fontos, akik meg akarják mutatni a gazdagságukat, és ők nem feltétlenül a leggazdagabbak, de nagy valószínűséggel az újabb keletű milliomosok közé tartoznak. A presztízs és a gazdagság azonban nem feltétlenül hivalkodás, sokszor éppen az érzékelteti a valódi, évszázadok során megalapozott vagyont, ha valaki kezelni tudja ezt a helyzetet. Amikor beszéltünk egy a teleit többnyire Dél-Olaszországban töltő milliárdossal, csak annyit mondott az aktuális utazási divatokról: "Most van valami sziget, ahol a házakból, apartmanokból lehet látni a halakat, a tengerben élő állatokat, de engem nem érdekel."
Utazások a Föld körül
Persze az utazásnál a milliomosok számára a felső határ a csillagos ég, méghozzá a szó legszorosabb értelmében. A kétszeres űrturista, a Microsoftból dollármilliárdokat kereső Charles Simonyi − a magyar atomfizikus, Simonyi Károly fia − sokat mesélhetne arról, hogy mit látott a Föld körül 2007-ben és 2009-ben, amikor a Kármán-vonal fölött keringett. (Kármán Tódorról azért nevezték el ezt a vonalat, mert ő számolta ki, hogy mintegy 100 kilométeres magasságban kezdődik a világűr.)
Akinek ennél csak valamivel kevesebb a pénze, az Richard Branson brit üzletember Virgin Galactic nevű cégénél készülhet a kereskedelmi űrutazásra. Brad Pitt, Angelina Jolie és Tom Hanks állítólag már lerakták a letéti összeget a szuborbitális utazásra, vagyis ők valamivel a Kármán-vonal alatt repülnének. Más cégek viszont, mint a SpaceX, már orbitális, azaz Föld körüli pályára állítanák a turistákat. De ha valaki a Földön, vagy legalábbis a légkör sűrűbb részén belül akar maradni, annak is kínálnak exkluzív utazásokat. Nemrégiben a VeryFirstTo hirdette a meg a világ legdrágább túráját, és az egymillió angol fontba kerülő, kétéves körutat egy meg nem nevezett kínai férfi − aki doktori értekezését írja − meg is vásárolta. Így az UNESCO által világörökségként számon tartott összes, 962 helyszínt felkeresheti a világ 150 országában.
Az igazi presztízs − a visszafogottság
Az effajta utazások nyilvánvalóan olyanoknak fontosak, akik keresik a feltűnést. Ugyanakkor a visszafogottságnál kevés lenyűgözőbb dolog van. Ha valaki látott már egyszerű, puritán, egyszerre klasszikus és modern német ügyvédi irodát, akkor talán tudja, miről beszélünk. Az egyik délnémet városban bukkantunk erre. Az irodakomplexum egyik hatalmas termében például csak egy íróasztal állt, de a padló szélén meandervonalban kirakott minta mutatta, hogy különleges helyen járunk. Egy itthoni, Andrássy úti elegáns ügyvédnél viszont a süppedős perzsa, az aranykilincs és a csillogás dominál, Budapesten másképp kell megmutatni a presztízst.
Egy bennfentes, aki Magyarország leggazdagabb embereiről számos információval rendelkezik, és ezért persze még a foglalkozását sem árulhatjuk el − hiszen úgy már szinte azonosítható lenne −, arról mesélt nekünk, hogy az első generációs milliárdosok ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint a hétköznapi emberek. Ugyanazok a problémák nyomasztják őket, de persze nagyobb léptékben: nemcsak maguk miatt, hanem családjuk, cégük, vagyonuk miatt aggódnak. Egy másik általunk megkérdezett hozzáértő csak annyit mondott: az "első generációsok démonokkal küzdenek", de szerinte már megjelent a második generáció, amelyik jobban tudja kezelni saját különleges helyzetét.
A prémium kategória természetesen mást jelent Magyarországon, mint például Oroszországban. A vagyoni viszonyok jelentősen eltérnek, ezért mást jelent "az elérhető prémium kategória" nálunk, mint a jelentősebb pénzarisztokráciával bíró országokban. Egy orosz milliárdos megvehet, mondjuk, dollártízmilliókért egy ékszert, ilyesmibe egy magyar "pénzmágnás" bele se gondolhat − mondta egy névtelenséget kérő szakértőnk.
Veterán autók és az értékállóság
Különleges terület a milliomosok számára az autóklasszikusok megszerzése, régi fényükben való helyreállíttatása. Ez olyan vágy, amit sokan gyerekkoruk óta dédelgetnek magukban − mondja Szegvári Viktor, a veterán autók restaurálásával foglalkozó Victory Kft. vezetője. Valójában azonban összetett jelenség az, hogy valaki miért akar ilyen járműveket megszerezni. Nem elsősorban pénzről van szó, hiszen többféle kategóriája van ezeknek a járműveknek, és persze a legnevesebb régi márkák igen drágák, de akadnak olcsóbb megoldások és típusok is.
A minőség a legfontosabb, amikor nagy értékű veterán autót akar valaki a magáénak tudni. Szegvári szerint a Rolls-Royce, a Mercedes vagy a Jaguar már évtizedekkel, sőt immár mondhatjuk, évszázaddal ezelőtt olyan technikai újdonságokat hozott az autóiparba, amelyek nemcsak ma számítanak különlegesnek, hanem az adott korban is a minőség szimbólumai lehettek. Egy-egy ilyen autó felújítása annak is élményt jelent, aki csinálja, de az igazi élmény egy valódi veterán kocsi vezetése, mondjuk egy föld körüli túrán való részvétellel párosítva.
A gyerekkori vágy, a technikai újdonságok értékelése, az élményszerzés csak három tényező a veterán autók presztízsének kialakulásában, ám az azok iránti érdeklődés nemcsak emiatt jelentős. Fontos szempont Szegvári Viktor szerint az értékállóság, sőt talán ez a legfontosabb. Egy helyreállított veterán autó ugyanis megőrzi az értékét, gyakorlatilag befektetésnek is számít. A divat is szerepet játszik ebben, hiszen állandóan változik, hogy mit gyűjtenek szívesebben a vásárlók, mit tartanak élménynek, például a vezetés szempontjából. Az amerikai tévésztár, Jay Leno például nemcsak belső égésű motorral hajtott járműveket gyűjt, hanem gőzgéppel működőket is. Saját csapata van a régi autók karbantartására, felújítására, beszerzésére.
Mások például Elvis Presley alvázszám nélküli Cadillacjét tartják a legcsodálatosabbnak, csak annyi volt ráírva: Elvis. Egyébként a Mercedes is gyártott a rock and roll legnagyobb sztárjának egy kocsit. Adenauer német kancellárnak is volt Mercedes limuzinja, ez később a "becenevét" is a politikusról kapta. Készült különleges példány az Ezüstnyíl versenyautóból is, talán napjainkig ez a Mercedes legemblematikusabb gyártmánya a gyűjtők számára: az átépített szárnyas ajtós utcai változat.
Mások hobbinak tekintik a veterán autók vásárlását, de ők is komoly tapasztalatokra tesznek szert. Így például érdemes tudni Szegvári szerint, hogy a veterán autó csak egy hétköznapi kifejezés. Az 1905 előtt gyártott járműveket hivatalosan "antiknak" nevezik. Veteránnak az 1905-ben és azután készített, de még 1919 előtt kibocsátott járművek számítanak. Az 1919-ben és utána gyártott autók a "klasszikus I.", az 1931-ben és utána készültek pedig a "klasszikus II." kategóriába sorolhatók. Az 1946-tól készült autók a "nosztalgia I., II. és III." kategóriákba tartoznak.
Vannak különleges esetek is. Az angliai Beaulieu-ben Lord Montagu családjának múzeuma tulajdonképpen nem gyűjtésből jött létre. Ők ugyanis az autóipar kezdeteitől fogva a brit járműipar nagy támogatói közé tartoztak, így birtokolták is az éppen aktuális technikai csodákat, a legújabb gyártmányokat. Ily módon évtizedek alatt olyan gyűjteményük halmozódott fel, ami a dél-angliai Beaulieu-ben működő National Motor Museum kollekciójának alapját képezi, a múlt század elejétől kezdve − magyarázza Szegvári.
Persze Magyarországon ilyesmire zaklatott történelmünk miatt nemigen akad példa, pedig a harmincas években páratlan járművek közlekedtek Budapest utcáin, az Andrássy úton lévő fényes autószalonokból kikerülve. Mindennek dacára ma már itthon is egyre többen szeretik meg a veterán autókat. Felújításuk, helyreállításuk pedig akár hobbiból, akár élményszerzés miatt, akár a műszaki kuriózumok megismerése okán fontos, valódi presztízst jelenthet az autók gazdáinak és a technikatörténet kedvelőinek.
Művészetek és a műgyűjtés
Nemcsak a rendelkezésre álló pénz, a megélt történelem, hanem az ízlés is különbözik itthon és külföldön. Egészen máshol vannak a hangsúlyok a nagyvilágban a kortársak vagy a közelmúlt művészeinek megítélésében, mint Magyarországon − állítja Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria tulajdonosa. A nemzetközi műtárgypiacon a második világháború utáni alkotók óriási mértékben értékelődtek fel. Ehhez szükség volt arra, hogy egy olyan egységes értékrendet fogadjon el egy gyűjtői közösség, ami megfelel az adott társadalom történelemszemléletének is. Így fordulhat elő, hogy Francis Bacon vagy Andy Warhol műveiért már százmillió dollár feletti összeget, Jeff Koons szobráért pedig ötvenmillió dollárnál is többet adjanak.
Nyugaton a "retrokorszak" része a mindennapok kultúrájának. Bútorok, használati tárgyak és művészeti alkotások fonódnak össze a háború utáni évtizedekből. Magyarországon ez nem így van, az ötvenes, hatvanas évek rossz hangulata, a történelmi okok és persze a bútorgyárak egysíkú kínálata, a fogyasztói társadalom hiánya egyértelműen akadályozza bármiféle ilyen "retró" kialakulását. Éppen ezért míg Nyugaton be lehet rendezni egész lakásokat a közelmúlt darabjaival, Magyarországon kis kitérőtől eltekintve a közízlés nem mozdult el a retró irányába.
Mindez azért is érdekes, mert a Kieselbach Galériában éppen most nyitják meg azt a kiállítást, amely a hatvanas-hetvenes évek kiemelkedő műgyűjtőjének, Kövesi Istvánnak a titkos kollekcióját mutatja be. A gyűjteményben ma is keresett és elismert alkotók, többek között Rippl-Rónai, Vaszary, Perlmutter képei találhatók meg. De olyan modernek, mint Kassák Lajos, Bortnyik és Uitz Béla, vagy a még későbbi Bálint Endre, illetve a tájképek és zsánerképek mesterei, Egry József és Szőnyi István is főművekkel szerepelnek az anyagban.
Rippl-Rónai és Vaszary "örök sztároknak" számítanak: alkotásaik az elmúlt évtizedekben sorozatosan kiemelkedő árakat értek el. Rippl-Rónai Menetelő katonák című alkotását 55 millióért árverezték el, de − mint arról a Heti Válasz hetilap szeptemberben beszámolt − az interneten már nem sokkal később pár százezer forintért árulták egy "változatát". Azt, hogy hamis volt-e a 350 ezres változat, a lap nem írta... Újdonság az utóbbi években Ziffer Sándor felfutása. A nagybányaiak korábban alig-alig megbecsült festőtehetsége immár a műkereskedelemben is befutottnak számít. Tavaly karácsonykor 40 millió forintért kelt el a Tél Nagybányán című képe.
Az abszolút rekorder azonban Csontváry Kosztka Tivadar. Az ő Traui tájkép naplemente idején című festménye 240 millió forintért kelt el tavaly Virág Judit aukciósházában − ezt az értéket magyar festmény árverésen még sosem múlta felül.
Érdemes hozzáértő segítséget igénybe venniük azoknak, akiknek nincs idejük elmélyülni egy-egy alkotó stílusának tanulmányozásában. Régen a legműveltebb, legtájékozottabb arisztokraták is a hivatásukban elismert műkereskedőkhöz fordultak, ha tanácsra volt szükségük. Amikor Festetics herceg vásárolni vagy eladni akart, minden esetben Szilárd Vilmoshoz, a világháború előtti legendás kereskedőhöz fordult tanácsért. De a korábban említett Kövesi István − aki egy kóser mészárszéket tartott fenn, néhány iskolai osztály elvégzése után − is tudta, hogy érdemes a szintén a két világháború között hírnévre szert tett műkereskedőtől, Fränkel Józseftől tanácsot kérnie.
A bankok extra kategóriája
Nemcsak a műkereskedelemben érdemes szétválasztani a csillogást és a valódi minőséget, a presztízst és a külcsínt. A privátbankok a vagyonos ügyfelek számára kínált személyre szabott szolgáltatásokkal különböztetik meg magukat a "normál pénzintézeti" tevékenységektől. A privátbankok lehetnek kereskedelmi banki, befektetési banki, alapkezelői, brókercégi és "trezorbanki" szolgáltatók. (A trezorbank olyan intézmény, amely a kockázatok csökkentése érdekében nem végez hitelezést és kockázati ügyleteket.) Fő feladatuk a vagyonok védelme és értékének megtartása a világban lezajló válságok ellenére. Exkluzív szolgáltatásokat is nyújtanak, amelyeknek sokkal nagyobb a híre, mint a jelentősége a vagyonos családok életében.
Így említhetőek a különleges bankkártyák, a kiemelt rendezvények, a társasági események. Külföldön teljes ügyintézést végző cégek a privátbankokkal együttműködve segíthetik megoldani a legvagyonosabb kör kívánságait. Különleges tárgyak beszerzése, utazások megszervezése, repülőjegyek, különleges sportesemények és koncertjegyek rendelése is előfordulhat. Sőt vannak esetek, amikor az ügyintézést rábízhatja az ügyfél a bankra. Ezek számítanak a privátbankok "vevőcsalogató", látványos szolgáltatásai közé, amelyeket "elkápráztatásnak" lehet talán leginkább minősíteni.
Sokkal kiemelkedőbb jelentőséggel bír ma már a gyermekek külföldi képzése, taníttatása, konferenciák, művészeti és jótékonysági események látogatása. A privátbankok alapvetően az ügyfelek pénzét, megtakarításait kezelik, igyekeznek minél nagyobb hozamokat elérni és persze a bank mérlegfőösszegét is gyarapítani. Ezek kockázatos és kevésbé kockázatos befektetések egyfajta keverékeként állnak elő. Vannak köztük azonban olyan szereplők, melyek a legvagyonosabb ügyfelek kiszolgálására specializálódtak. Ezek a csaknem százéves tapasztalattal rendelkező intézmények nagyon konzervatív módon, diszkréten, kifinomult és egyénre szabott ügyfélkiszolgálással működnek. Ezen intézmények hosszú távú gondolkodása és értékszemlélete, filozófiája, működési modellje eltér a normál kereskedelmi bankokétól. A kereskedelmi bankoknak is sok esetben van privátbankja, de ott továbbra is a banki termékek kiemelt szolgáltatása a fő feladat. Mindkét modellnek más a feladata, megvan a létjogosultsága és előnye.
A privátbanki szolgáltatók eltérő feladatokat látnak el és eltérő igényeket elégítenek ki − mondta Baki Zoltán, a Bank Gutmann igazgatótanácsának tagja. A Bank Gutmann csaknem százéves múltra tekint vissza, Ausztria vezető privátbankja. A legkiemeltebb vagyonnal rendelkező ügyfélkörnek nyújt szolgáltatásokat. Ügyfeleik legnagyobb hányada vállalkozó, velük hosszú távon, a teljes családi vagyonrendszert érintően működnek együtt. Vagyonkezelői-tanácsadói szolgáltatást nyújtanak egymillió euró fölötti vagyonnal rendelkező ügyfelek számára. A vagyonkezelésen kívül olyan szolgáltatásokban is segítik ügyfeleiket, melyek a bank működésétől függetlenek.
Mindez azt jelenti, hogy nemcsak az ügyfelek, hanem a kliensek családját, cégeit is segítik szolgáltatásokkal. Megbízható külső szakértők javasolnak megoldásokat az örökösödési, banki, adó- vagy éppen jogi problémákra. Tanácsadók segíthetik a cégstruktúrájukat érintő kérdések megválaszolását. A privátbank egyik fő feladata a vagyonok védelme, így kismértékben kockáztatja ügyfelei pénzét. A befektetések kockázati szintjét az ügyfelek maguk választják meg, a bank kockázata nem hárul rájuk. A bank célja sem a puszta növekedés, hanem a vagyon biztos kezelése. Ez a nagyobb vagyonú családok, üzletemberek számára fontos, mert a normál kereskedelmi bankok kockázatát (betéti oldalú befektetéseikre) nem tudják fedezni. A betétbiztosítás számukra nem jelent elegendő biztonságot, mivel jóval kisebb mértékű, mint a befektetési vagyonuk. Az állami betétgaranciák limitált összegűek, a Bank Gutmann ügyfelei pedig átlagosan legalább 2-3 millió euró körüli vagyont bíznak a bankra. Éppen ezért a bank számára az a cél, hogy minél hosszabb távú kapcsolatot építsen ki klienseivel, akik megbíznak a bankban és tanácsadóiban.
Így a bank az örökösödési ügyektől kezdve az ingatlanbefektetéseken át az adóügyekig igyekszik minden részletet feltárni és a problémára megoldást találni, erre megfelelő szakértői csoportok állnak az ügyfelek rendelkezésére. A Gutmann magyar leányvállalata kilenc éve van jelen a magyar piacon. Ügyfeleiknek speciálisan a magyar gondolkodásra tekintettel javasolnak megoldásokat befektetésekre, vagyonkezelésre. Mindez azért is fontos Baki Zoltán szerint, mert a jelenlegi időszak egy-két éves távlatokban nem a legkönnyebb a befektetések területén. Nagyon alacsony hozamú közegben, bizonytalan világgazdasági helyzetben kell a befektetési portfóliót összeállítaniuk az ügyfelek számára. Ilyenkor értékelődik fel az ügyfélközpontú privátbankok szerepe, minthogy számukra a vagyon megtartása az elsődleges szempont, nem a kockázatos hozamvadászat. A felnövekvő második, harmadik generációval is együtt szeretnének dolgozni.
Szerző: (Napi Gazdaság)
