Továbbra is fontos a német vonal a magyar gazdaságnak

Magyarország akkor vonzó, ha objektíven és szubjektíven is az mint befektetési célpont − hangsúlyozta Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Német−Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke a Napi Gazdaság és a Napi.hu közös konferenciáján. Amire korábban nem gondoltunk: Magyarország a fajlagosan magasabb bérköltség miatt bukta el egy több mint száz munkahelyet jelentő Siemens-bővítés lehetőségét: az it-központot a cég Portugáliába helyezi. Jól látható tehát, hogy hazánk már nemcsak a környező országokkal − Szlovákiával, Romániával, Bulgáriával, Lengyelországgal − áll versenyben, hanem olyan államokkal is, amelyekről öt évvel ezelőtt senki sem gondolta volna − fogalmazott a Siemens-vezér. A német befektetők döntéseiben az objektív gazdasági mutatók mellett természetesen olyan szubjektív tényezők is szerepet kapnak, mint a hajléktalankérdés kezelése vagy az alkotmánymódosítások ügye. A Magyarországgal kapcsolatos befektetői hangulatot jellemzi, hogy míg az 1990-es években az értékelések annak örültek, hogy az a bizonyos pohár félig tele volt, addig ma az a megítélés, hogy sajnos félig üres.

Kisgergely Kornél, az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint nem lehet kérdés, hogy a német befektetők számára Magyarország továbbra attraktív, elsősorban a feldolgozóiparban ruháznak be. Emlékeztetett, hogy a következő évek növekedését is segítik a német tulajdonú autógyárak, amelyek már a harmadik negyedévben éreztették hatásukat. Ezzel kapcsolatban Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója ismertetett adatot: ezek szerint a német autóipari cégek összesen 82,043 milliárd euró értékű járműipari befektetést eszközöltek külföldi államokba, ezek 21 százaléka került a visegrádi országokba. Magyarországra egymagában a német befektetések 9 százaléka, 7,38 milliárd euró esett, amivel hazánk Svédország, Kína és az USA után jelenleg Németország negyedik legfontosabb autóipari befektetési területe.

Palócz Éva szerint ugyanakkor vannak problémák a magyar−német viszonylatban: a német importban a visegrádi országok közül egyedül Magyarország exportteljesítménye csökkent 2005-höz képest, Csehország és Lengyelország eredményjavulása kifejezetten szembeötlő. Miközben a válság előtti évekre teljes mértékben igaz volt, hogy a magyar gazdaság a német gazdaság helyzetétől függ, a válság után a magyar−német világexporttrend alaposan elmarad a német exporttrendtől.

Kisgergely Kornél szerint Magyarországon a gyengébb forint és a visszafogott bérdinamika miatt még mindig olcsóbb termelni, mint a válság előtt, ám a belső piac nem alakult jól az elmúlt években, bár szerinte a befektetők számára jó hír lehet a fogyasztás idei élénkülése, illetve az, hogy a háztartások erőteljes mérlegalkalmazkodása úgy tűnik, véget ért. A termelővállalatok beruházásainak kormányzati támogatása valóban látványos, ám fontos lenne, hogy a jövőben meginduló gazdaságnövekedés hatásaként a költségvetési lazulás lehetővé tegye, hogy a túladóztatott szektorok terhelésén lazítson a kormányzat, ellenkező esetben ezek nem tudnak beruházni − fogalmazott Lambert Zoltán, a WTS Klient partnere. Az NGM helyettes államtitkára erre válaszolva annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány célja az adócsökkentés − elsősorban a munkát terhelő adók leépítése a prioritás −, de a költségvetésnek jelenleg erre még nincs mozgástere. Ugyanakkor legalább már nincs nyomás a kormányon, hogy újabb adónemeket vezessen be, a magyar adósságpálya fenntartható − fogalmazott. A bérköltség tekintetében világos a kormányzati szándék, ha lesz további mozgástér, akkor a munkát terhelő adókhoz nyúlnak először − jelezte a helyettes államtitkár, aki utalt Orbán Viktor miniszterelnök egy számjegyű szja-t szorgalmazó kijelentéseire is. Ez pedig ismét növelheti a versenyképességünket − utalt vissza Kisgergely Kornél Dale A. Martin nem túl kedvező bejelentésére.

Szerző: Nagy László Nándor