Jól megy a dollármilliomos privátbanki ügyfelek sora, tavaly a világ magánbefektetőinek pénzügyi vagyona elsősorban a gazdaság növekedéséből és a tőzsdék pozitív teljesítményéből merítve 7,8 százalékos pluszt produkált és 135 500 milliárd dollárra gyarapodott. Tanulmányok azt mutatják, hogy a világ népességének legtehetősebb rétege a globális vagyon mintegy 40 százalékát birtokolja, a nemzetközi standardok szerint nettó 1 millió dolláros vagyontól számít valaki klasszikus értelemben privátbanki ügyfélnek (High Net Worth, HNW).
A Capgemini idei felmérése alapján a HNW-ügyfelek száma a világon 2012-ben közel tizedével, 12 millió főre emelkedett, miközben kezelt vagyonuk hasonló növekedés után 46 200 milliárd dollárra rúgott. A vagyongyarapodási rangsort Észak-Amerika vezeti, míg szorosan mögötte dübörög a Kína, India, Dél-Korea, Tajvan motorja hajtotta ázsiai csendes-óceáni térség. A Capgemini a HNW-vagyont illetően ebben a régióban 2015-ig a legdinamikusabb, évi 9,8 százalékos növekedésre számít, miközben Európára csak a globális átlaghoz közeli 6,2 százalékot prognosztizál. Emiatt az ázsiai feltörekvő piac nagy potenciált hordoz, és jó lehetőséget kínál a nemzetközi színtéren aktív privátbankoknak, feltéve, hogy képesek alkalmazkodni a kulturális különbségekhez.
A külföldön kezelt vagyontömeg 8500 milliárd dollárra nőtt az előző évhez képest. A pénzügyi központok e globális piacát 26 százalékos részesedéssel Svájc vezeti. Az alpesi állam bankszövetsége optimistán úgy véli, az első helyet hosszú távon is tartani tudják, és 2017-re vetített 25 százalékos szeletükkel várhatóan még mindig maguk mögé utasítják majd a gyorsan fejlődő, jelenleg 12 százalékos piacrésszel bíró Szingapúrt.
Globális kihívások
A határokon átívelő privátbanki szolgáltatások az alapvető szabályozási keretfeltételek változása miatt különösen Európában és az Egyesült Államokban állnak nagy nyomás alatt. A működési költségek mindenütt jelentősen emelkedtek az ágazatban.
A forráshiánnyal küzdő kormányok szeretnének mind több adóbevételt az államkasszában tudni, így nem meglepő, hogy a politika a transzparencia jelszavát zászlajára tűzve szorgalmazza az offshore területhez köthető, adócsalásokkal, adóelkerüléssel keletkezett jövedelmek visszacsatornázását. Az OECD átfogó, automatikus információcserét biztosító modellje ezt a törekvést támogatja. A G−20-ak 2013. szeptemberi csúcstalálkozóján született döntés értelmében az erre vonatkozó standardokat 2015-re vezethetik be. Svájc már 2009-ben beleegyezett, hogy adatokat szolgáltat a kétes eredetű offshore vagyonok tulajdonosairól, ami egyértelműen csökkentette a szürke vagy fekete pénzüket Svájcban fialtatók maradás iránti lelkesedését. Az itteni bankszövetség bizakodó, szerintük kezdetben óhatatlanul csökkennek majd a kezelt vagyonok, mert a modell elindulása előtt szükséges az eddig adózatlan jövedelmek regularizálása. Az átállás után azonban várhatóan helyreáll a stabilitás és növekedésre számítanak.
Az ügyfelek bizalmát alaposan megtépázta a pénzügyi válság, amit a rendszer a mai napig nem hevert ki teljesen. A privátbankok profitabilitása jócskán elmarad a 2008 előtti szintektől. Már 2012-ben is enyhe konszolidáció jellemezte a szektort, szakértők pedig a jövőben világszerte további felvásárlásokat, fúziókat várnak.
Aki nem fejleszt, elbukik
A versenyképesség fenntartásához a szolgáltatói oldalon a működési modellek megújítása, átstrukturálása szükséges. A vagyonosok kegyeiért versengő bankoknak rendkívül összetett kihívást jelent, hogy egyszerre feleljenek meg a változó környezetnek és az ügyfelek egyre újabb igényeinek.
A siker talán legfontosabb feltételei a stabilitás és a gyorsaság. Azok a privátbankok lehetnek a nemzetközi verseny nyertesei, amelyek a digitális korban képesek a megfelelő ütemben fejleszteni és alkalmazkodni az egyedi ügyfélelvárásokhoz.
Fontosak az új marketingcsatornák
Felnőtt a vagyonosok egy új, negyven év alatti generációja, akik jól képzettek, rendelkeznek pénzügyi ismeretekkel, naponta használnak táblagépet, okos telefont és nagy súlyt fektetnek a digitális technológiára. Ők a kényelmük érdekében megkövetelik, hogy vagyonkezelőik ne csak kövessék a trendeket, hanem új, innovatív rendszerekkel, it-alkalmazásokkal, addicionális előnyöket nyújtó, testre szabott megoldásokkal álljanak elő. Ugyanakkor a digitális újítások csak akkor javíthatják az ügyfél bizalmát, ha párosulnak a kibertámadások ellen védelmet nyújtó biztonsági fejlesztésekkel is. Az elégedettséghez még ez is kevés, szükség van a pénzügyi tanácsadók képzésére. Nem elég, ha a vagyont kezelő ért a pénzügyekhez, tudnia kell használni és az ügyfél javára fordítani az új it-lehetőségeket, akár a nap 24 órájában reagálni a kérésekre, átstrukturálni a portfóliót. Mind többen ismerik fel a social media fontosságát, amely számtalan lehetőséget kínál a termékfejlesztésekhez, márkaüzenetek közvetítéséhez, a vagyonos közösségek véleményének befolyásolásához, miközben a szolgáltatók is valós idejű visszajelzést kaphatnak a célcsoportjuktól. Az ügyfelek online befektetési közösségek sokaságába tömörülnek, hogy adatokat, tapasztalatokat osszanak meg egymással. Az ilyen csoportokban a felvetésekre adott automatikus pénzügyi tanácsok jelentik a pénzügyi információszolgáltatás egy új, kifinomultabb formáját. A digitális kapcsolatban álló közösségek alkalmasak rá, hogy a szolgáltatók bizalmat építsenek és elismertségre tegyenek szert még jóval a tényleges értékesítési folyamat kezdete előtt.
Szerző: Madarász János
