A magyar makromutatók impozánsak, ám a hitelminősítők alapvetően a középtávú növekedési kilátások miatt aggódnak. Ha visszaesik a növekedés, akkor megáll az államadósság GDP-hez viszonyított csökkenése, ezért vannak kiváró álláspontok Magyarországgal szemben. Ha nem lesz növekedés, akkor a GDP 80 százalékos adósságaránya "borzasztó nehezen" csökkenhet − állapította meg a konferencia kerekasztal-beszélgetésén Nyeste Orsolya, az Erste elemzője. Kondrát Zsolt, az MKB prognosztája szerint a magyar gazdaság "öt évvel az euróbevezetés előtt" − azaz valamikor a távoli jövőben − kerül majd a hitelminősítőknél újra befektetésre ajánlott kategóriába. Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője szerint viszont ez 2015 végére be is következhet − ha a következő fél évben nem lesznek olyan gazdaságpolitikai lépések, amelyek ezt megakadályoznák.
Tardos várakozásai szerint az MNB jövőre három százalékig csökkenti az alapkamatot, sőt kedvező esetben 2,75 százalék lehet a padló. Az infláció jelentősen lefékeződött, de nem csak a rezsicsökkentésnek köszönhetően − a kormányzati intézkedések együttes hatása inkább semleges az inflációra az elemző szerint. Majd jövő év végén indulhat a kamatemelés a némileg növekvő infláció, illetve a globális kockázati környezet várható változása miatt. Nyeste szerint nem szabad arról megfeledkezni, hogy magyar gazdaság továbbra is feltörekvő, vagyis a következő években is lesz árkonvergencia. Így az alacsony bázis miatt is 2014 végére akár újra három százalék fölé kerülhet az infláció. Ugyanakkor az előretekintő reálkamat már negatív, amely egy gyorsan változó piaci környezetben kockázatot jelent − véli a szakértő. Kondrát szerint 2014 elején mínuszba kerülhet az év/év infláció, majd az év végére újra 2,5-3 százalék körülire emelkedhet. Az MNB várhatóan "elmegy a falig", ám nem lehet tudni, hogy ez a fal hol van − mondta az elemző.
Szerző: (Napi Gazdaság)
