Nem érzékel növekedést az építőanyag-ipar: a falazóanyagok forgalma a tavalyihoz képest 20 százalékkal visszaesett, a szigetelések és vakolatok forgalma pedig a csökkenő négyzetméter melletti nagyobb vastagság miatt stagnált − mondta a Napi Gazdaságnak Vidor Győző, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (Méasz) elnöke, a Xella Magyarország. Kft. ügyvezetője. A magánszektor lakáscélú építési beruházásainak bővülése még várat magára, a nem lakóépületeknél látszik némi növekedés, a fémszerkezetű, fémborítású épületek azonban falazóanyagokat nem igazán igényelnek, ahogyan a jobban teljesítő lakásfelújítások sem. Utóbbiak az elnök szerint a tavalyi szinten stagnálnak − legalábbis értékben, ami csökkenő számú, de magasabb minőségű megrendelésre utal. A téglaiparban a kisebb, magántulajdonú gyárak gyakorlatilag teljesen leálltak, az építőanyagok piacán koncentráció zajlik − tette hozzá Vidor, aki szerint az egyetlen biztató jel, hogy az építési engedélyek száma meghaladja a használatba vételi engedélyekét. A 20 százalékos többlet azonban csak a zuhanás végét vetíti előre, a valós növekedéshez ennek legalább a duplájára lenne szükség. Mindemellett Vidor nagyjából a legális piac 70 százalékára teszi a feketekereskedelmet.
Az ajtó-ablak ágazat szeptemberig nagyjából 1 százalékos bővülést ért el a tavalyi azonos időszakhoz képest − mondta lapunknak Prohászka Rajmund, a Minőségi Magyar Ablakgyártók Egyesületének elnöke, aki szerint a rendelésállomány 3-4 százalékkal lett magasabb, de idén csak a munkálatok egy részét végzik el. Mind több gyártó épít az exportra, leginkább Ausztria a komoly felvevőpiac; van már olyan cég, amely termelése felét külföldön adja el, a magyarok az osztrákoknál nagyjából ötödével tudják olcsóbban adni a termékeket. Itthon leginkább a felújítások jelentenek lehetőséget, az első generációs műanyag ablakokat ugyanis már elkezdték modernebbekre cserélni, az árak azonban a 6-7 évvel ezelőtti szinten vannak. A magyarországi gyártóknak teremtenek versenyhelyzetet az olcsóbb és gyengébb termékeket értékesítő régiós, főként lengyel cégek, termékeik részaránya országos átlagban eléri a 10 százalékot, bár ezek energetikai tulajdonságai jelentősen elmaradnak a modern változatokétól. Prohászka szerint az 5 százalékos áfakulcs jelentősen növelné az eladásokat, bár a rezsicsökkentés másfél-két évvel rontotta a megtérülési mutatókat.
Szerző: Leszák Tamás
