Megkurtíthatja az önkormányzatok döntési jogát, ha a kormányzat még szigorúbbra akarja faragni a plázastoprendeletet. Első körben az építési törvényben írták át azt a passzust, amely megengedte a szupermarketeknek, hogy egy meglévő épületet kiskereskedelemre alkalmassá tegyenek. (Csak az építés volt megtiltva, így bárki vásárolhatott egy nem lakóingatlant − például bankfiókot − és átalakíthatta diszkonttá vagy kis szupermarketté.) A második körben a kereskedelmi törvényben szeretnék pontosítani a napi fogyasztási cikk fogalmát, összefüggésben egy kormányrendelettel, ahol az önkormányzatok hatáskörébe helyezik a kiskereskedelmi egységekhez szükséges parkolók számának megállapítását. (A napi fogyasztási cikkek forgalmazóinál kötelező a parkolók kialakítása − már ha az önkormányzat másként nem rendelkezik −, de még nincs tisztázva, mekkora termékkör minősül napi fogyasztási cikknek.) A hírek szerint a kormányzat kivenné a rendeletből az önkormányzati hatáskört.
Ezekkel a változásokkal bezárnák a kiskapukat a diszkontok és szupermarketek terjeszkedése előtt, ám a magyar élelmiszerláncok sem igen kapnának mentességet, és olyan se fordulhatna elő, ami Győrben esett meg, ahol az önkormányzat a plázastop ellenére engedélyt adott egy bevásárlóközpont létesítésére.
A jogszabály − nem elítélendő módon − a belvárosi kiskereskedelmi egységeket igyekszik védeni, ugyanis a nemzetközi láncok gyorsan és módszeresen nyomultak be a belső kerületekbe. A szabályozó azonban minden más kiskereskedelmi befektető helyzetét is megnehezítheti egy olyan időszakban, amikor szükség volna a beruházásokra.
Szerző: Hőnyi Gyula
