Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Rosszhiszemű vevő esetén adócsalásokra adhat lehetőséget a földeladást módosító javaslat. E szerint 2014-től adómentesen lehetne termőföldet értékesíteni olyan regisztrációs számmal rendelkező magánszemélynek, aki egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként legalább öt évig takarmánytermesztésre használná azt, vagy olyan regisztrált mezőgazdasági vállalkozás alkalmazottja, aki a megszerzett termőföldet legalább tíz évre bérbe adja munkáltatójának. A javaslat nem tartalmaz megkötést azzal kapcsolatban: mi történik akkor, ha az eladott földet mégsem állatállománnyal rendelkező vevő veszi meg, vagy ha a szerződésben kikötött legalább öt évig nem tartja az állományát. Ez például a jóhiszemű eladó számára jelent kockázatot, mert egy esetleges adóhatósági vizsgálat után bírsággal megfejelve mégis kiszabható az értékesítés utáni teljes személyijövedelemadó-teher − hívta fel a figyelmet Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese. Egyelőre nem tudni, az eladó hogyan bizonyosodhat meg, hogy a vevő valóban arra használja a földet, amire vette.
Elgondolkodtató, hogy eltörölve a személyijövedelemadó-mentesség 4,3 millió forintos jövedelmi korlátját jövőre bármekkora éves jövedelem mellett adómentesen lehetne akármekkora nagyságú területet állattartó számára értékesíteni. Az ugyancsak életszerűtlen elvárás Magyarországon, hogy olyan záradékkal szülessen meg egy termőföld-adásvételi szerződés, amelyben szerepelne, hogy a vevőnek, ha nem teljesíti az állattartáshoz szükséges ötévnyi takarmánytermeléssel kapcsolatos vállalását, és emiatt adófizetési kötelezettsége keletkezne az eladónak, kártérítési felelőssége van − pláne életszerűtlen, hogy ezt be is tartsa valaki. Amennyiben a honatyák nem korrigálják a javaslat szövegét, az azzal jár majd, hogy papíron minden termőföldet állattartó telep takarmányszükséglete biztosítása céljából értékesítenek. Az ugyancsak érdekes kérdés, hogy ha valóban az állattartás támogatása lenne a javaslat célja, akkor miért az eladó számára teremt adómentességet, és miért nem egyéb kedvezménnyel támogatja az állattartót.
A Napi Gazdaság értesülése szerint jelenleg is tárcák közti egyeztetésen van a földforgalmi törvényhez kapcsolódó új, termőföldről szóló törvény, amely szerint 1200 hektáros birtoknagyság fölé akkor mehetne a földhasználó, ha 600 nagyállat-egységet meghaladó állatállománya van, az 1800 hektáros új felső földhasználati korláthoz pedig legfeljebb 900 nagyállat-egységnyi állomány társulhatna a jelenlegi haszonbérleti szerződések kifutása után. Ez utóbbi elképzelés egyébként a jelenlegi, ennél nagyobb telepek leépítéséhez, bezárásához vezethet.
A pár soros adótörvény-módosító része az is, hogy évi 200 ezer forintos értékhatárig adómentes a termőföld értékesítése, ha regisztrált termelőnek vagy regisztrált mezőgazdasági vállalkozás alkalmazottjának adják el, aki később bérbe adja azt a munkáltatójának. A teljes vételárból származó jövedelmet adómentessé tenné az adómódosító, ha az ügylet részaránytulajdon megszüntetését célozza és a vevő a fenti feltételeknek megfelel. Mindkét változás az osztatlan közös tulajdonú földek kiméréséhez, illetve a közös tulajdon megszüntetéséhez kapcsolódik. A javaslat pontosítja a birtok-összevonási célú ügyletek adómentességével kapcsolatos tudnivalókat is: fontos változás, hogy egy naptári éven belül létrejött és az ingatlan-nyilvántartáshoz benyújtott ügyletek hatását együttesen kell vizsgálni. Az adómentességgel kapcsolatos vegyes rendelkezések között újdonság, hogy a javaslat az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem esetében is elengedné az adófizetést.
