Az új magánjogi kódex alkotói jelentős koncepcionális döntéseket hoztak, mind az egyes szerződéses biztosítékok elhelyezését, mind pedig az egyes jogintézmények tartalmát illetően. E változtatásokat a piaci igények és az elmúlt években kialakult bírói gyakorlat indokolták. A teljesen újragondolt zálogjogi szabályok mellett az egyes szerződések között új helyet kapott a kezességi szerződés és a garanciaszerződés. A jótállás szabályai a szerződésszegés jogkövetkezményei között kaptak helyet, míg a \"szerződések megerősítése\" körében találhatóak a szintén \"klasszikus\" biztosítékok közül a foglaló, a kötbér és a jogvesztés kikötése.
Piaci szempontból a leglényegesebb változás, hogy − a jogirodalomban eddig is nagy vitákat kiváltott − biztosítéki célú tulajdonátruházás, vételijog-alapítás, valamint az ilyen célú engedményezés kikötésének lehetősége a kódex hatálybalépését követően megszűnik. Az elmúlt években a hitelezők körében nagy népszerűségnek örvendő hitelbiztosítékok megszűnésének hivatalos indoka, hogy kiegyensúlyozott zálogjogi szabályozás mellett nem szükséges olyan biztosítékok kikötésének megengedése, amelyek alkalmazása esetén a hitelfelvevők érdekei sérülhetnek. E döntésével tehát egyértelművé tette a jogalkotó, hogy elsődleges dologi jellegű biztosítéknak a zálogjogot tekinti.
Az új zálogjogi szabályozás koncepciója szerint az eddigi jogintézmények közül megszűnik a keretbiztosítéki zálogjog, az önálló zálogjog és a vagyont terhelő zálogjog, az új szabályozás alapja a kézizálog és a jelzálog lesz, az óvadék pedig egyfajta speciális kézizálog funkcióját tölti majd be. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a megszűnő zálogjogi intézmények nem tűnnek el teljesen, hiszen például a refinanszírozási gyakorlat számára fontos önálló zálogjog szabályait pótolják az ún. különvált zálogjogra vonatkozó szabályok, a vagyont terhelő zálogjog funkcióját pedig a körülírással meghatározott zálogtárgyra alapított zálogjogra vonatkozó szabályok pótolják.
Bár a technikai részletszabályokat egyelőre homály fedi, az egységes, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető, internetalapú hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer bevezetése jelentős változásnak minősíthető. A jelenleg a közjegyzők által vezetett zálogjogi nyilvántartás felváltására hivatott új nyilvántartási rendszerbe kell majd bejegyezni a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogon és követelésen alapított zálogjogot, valamint a létrejött lízing- és a faktoringszerződéseket. Az ingatlant terhelő jelzálogot a kódex hatálybalépését követően is az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza majd.
A konzorciális, szindikált hitelezés elősegítését szolgálja új jogintézményként a zálogjogosulti bizományos, akit egy vagy több zálogjogosult nevezhet ki írásban. Az intézmény előnye, hogy ebben az esetben kizárólag a bizományos kerül bejegyzésre a nyilvántartásba, saját nevében, de a zálogjogosultak javára szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket.
Amint a közel sem teljes körű képből is látható, az új kódex alkotói törekedtek arra, hogy tartós, kiegyensúlyozott szabályozás révén támogassák a piaci folyamatokat. A modernebb, egységesebb szabályozásnak megfelelően vélhetően csökkennek majd a jogértelmezési bizonytalanságok, fontos azonban, hogy az érintett piaci szereplők mihamarabb felkészüljenek a változásokra.
Dr. Alakszai Zoltán
Noerr & Társai Ügyvédi Iroda
