A neta emelésétől tartanak a gyártók

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Nem tért magához a sós snackek piacának forgalma a népegészségügyi termékadó (neta) bevezetése óta. A csipszadóként emlegetett közteher előtti időszakban a piac 27 ezer tonna forgalmat regisztrált, utána 2012-től folyamatosan csökkent a forgalom, a jelenlegi tendenciák alapján arra számítanak, hogy idén mintegy 5 ezer tonnával kevesebb, azaz 22 ezer tonna ilyen termék fogy majd el Magyarországon. Remélhetőleg erről a szintről már nem megy lejjebb a kibocsátás − mondta lapunknak Szabó Gábor, a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma szóvivője.

A netával sújtott élelmiszer-kategóriák között a sós snackek és az ételízesítők-levesporok esetében a második legnagyobb az adó mértéke (250 forint/kilogramm), ezért nem meglepő, hogy ezek értékesítése nagymértékben visszaesett. A piacon voltak korábban anomáliák: a neta bevezetését követően még erősödött is egy-egy kisebb, közkedvelt terméket előállító gyártó forgalma, mostanra azonban ezeknél is csökkenő trend mutatkozik. (Az egészségügyért felelős kabinet azzal magyarázta a visszaesést, hogy a fogyasztók maguk is az egészségesebb táplálkozás felé fordultak és lemondtak a rágcsákról − vagyis a neta bevezetése jó irány. Emiatt a gyártók kényes kommunikációs területnek tekintik a netával kapcsolatos kérdéseket, így nem folytatnak a nyilvánosság bevonásával lobbimunkát. Ugyanakkor szeretnék megoldani a kérdést, hiszen szerintük diszkriminatív a neta.)

Az érdekvédelmi szervezet tart attól, hogy a közterhet megemelik − számításuk szerint ez egész biztosan további két-három, jelenleg még vegetáló snackgyártó bedőléséhez vezetne (ebből kettő Kelet-Magyarországon van). Egy már feladta a küzdelmet. Más piaci források szerint jó lenne, ha a termékadó alapanyagra vonatkozna, ezzel szétterülne az élelmiszergyártók között (például a sóhasználatot adóztatnák). Egy élelmiszergyártó cégnél a kolbász előállítási költsége tíz fillérrel emelkedne (a jelenlegi neta-mértékek alapján, alapanyagra rótt köztehernél) − ugyanakkor az élelmiszerpiac más ágazatai is annyira túlterheltek, hogy nem szívesen nyelnének le, de nem is szívesen hárítanának át a fogyasztóra többletet.

A kiskereskedelem is hasonlóképpen vélekedik a netáról. Minden bejött, amire figyelmeztettek − mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az adó magában hordozta a piaci forgalomcsökkenést, és a főtitkár úgy véli, az élelmiszer-kereskedelem ezen szegmense belátható időn belül a jelenlegi feltételek mellett képtelen lesz komolyabb növekedést elérni.