Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Rendkívül szerteágazó az IFKA tevékenysége. Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni a lényegét, mi lenne az?
− Elsősorban az, hogy az IFKA hídképző szervezet a gazdasági élet számos szereplője, területe közt. Ez lehet akár az állami és a vállalati szféra, a kínálati és a keresleti oldal egy adott szektorban vagy akár az egyetemek és a kutatási igények közti közvetítő szerep is. A szervezet elődjét − amely korábban közhasznú alapítványként működött, idén január óta pedig nonprofit társasági formában a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye − 23 évvel ezelőtt határozott célokkal hozták létre, amelyek azóta sem változtak. Így most is elsősorban a logisztika, a minőségügy és a környezetvédelem köré csoportosítható területeken kell ösztönöznünk a fejlődést, ám a szempontok és eszközök teljesen mások lettek ennyi idő alatt. Kicsi, de nagyon hatékony szervezetként azonban folyamatosan alkalmazkodni tudunk a változó körülményekhez. Sőt, ami fontosabb: a nehézségeket lehetőségként fogjuk fel, vagyis proaktívan, a kiaknázható területeket tudatosan keresve működünk. Ezt ráadásul úgy tesszük, hogy nem csak a szervezet érdekeit tartjuk szem előtt, hanem a gazdaság egészét is. Arra is büszkék vagyunk, hogy nemcsak üres frázisokat hangoztatunk, hanem mérhető eredményeket tudunk felmutatni. Összességében pozitív hatással vagyunk a nemzetgazdasági folyamatokra − természetesen a méretünkhöz képest, hiszen alig húsz fővel működünk.
− Milyen hatásokról van szó?
− Többek között a Középtávú Logisztikai Stratégia elkészültének koordinálásáról. Ennek a szektornak most először lesz olyan stratégiája, amit a kormány is elfogadott. Pedig igen fontos területről van szó, idetartoznak a postai szolgáltatásokkal, szállítással, szállítmányozással vagy épp a raktározással foglalkozó cégek is, ez a terület tekinthető a gazdaság vérkeringésének. Ez mintegy negyvenezer hazai vállalatot, a foglalkoztatottak 6,5 százalékát érinti. Az is fontos ugyanakkor, hogy míg máshol e terület a GDP 13 százalékát jelenti, nálunk ennél jóval kevesebbet tesz ki. Ezen lehet keseregni, de mi úgy értelmezzük, hogy komoly növekedésre van ezen téren lehetőségünk, hiszen a földrajzi adottságaink kitűnőek! Ez hasonló az IFKA működéséhez, a nehézségeket lehetőségként kell felfogni.
− Mi egy ilyen stratégia feladata?
− Nem konkrét megoldásokat tartalmaz, hanem a kereteket fekteti le. Egyben meghatározza, hol a határa a logisztikának, mi számít ide és mi nem. Így például azt, hogyan lehet az előnyös földrajzi fekvés lehetőségeit kihasználni, a kkv-k hálózatosodásának milyen lehetőségei vannak, hogyan lehet megtalálni az összhangot a kutatás, az oktatás és vállalatok között. De ami a legfontosabb, hogy elősegíti, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges áruáramlás biztosított legyen, azaz legyen áru a boltokban, gyógyszer a kórházakban.
Persze ennél konkrétabb területeken is részt veszünk a fejlesztésben, számos más projektünk mellett most épp két EU-s, hazai társfinanszírozású, logisztikai témájú projektben is dolgozunk, mindkettő célja az európai közlekedési útvonalak racionalizálása. De mi hoztuk létre a TÜV Rheinlanddal az ECSL rendszert, amellyel a logisztikai szolgáltatók működését lehet értékelni − és ennek köszönhetően egyszerűen összehasonlítani.
− A logisztika csak egy terület a sok közül...
− A másik fókuszpont, amire az elmúlt két évben kezdtünk koncentrálni, az az atipikus foglalkoztatás. A célunk, hogy 2014. április végéig száz ember elhelyezkedését segítsük elő: hatvan már sikerrel talált munkát az IFKA-nak köszönhetően. Hivatalosan munkaközvetítők is vagyunk, de természetesen sokkal többről van szó ennél. Mi nem csak feltárjuk a munkalehetőségeket, hanem segítünk is azok kialakításában. Vannak vállalatok, amelyek nem is tudják, hogy hány embernek tudnak, tudnának munkát kínálni, mert csak a merev nyolcórás, bejárós rendszerben gondolkodnak. Ezzel pedig lehet, hogy a legjobb munkaerőtől fosztják meg magukat. A mi feladatunk megmutatni a vállalatoknak és a munkavállalóknak egyaránt, hogy lehet ezt összehangoltan csinálni.
− Mi a helyzet a harmadik területtel, a környezetvédelemmel? Itt hogyan működik a hídszerep?
− A célunk az ipari szimbiózis módszerének az elterjesztése: a lineáris termelési folyamatok helyett a körkörös termelési folyamatokat szorgalmazzuk. A feladatunk azon cégek összekapcsolása, ahol az egyik tevékenységének hulladéka a másik nyersanyaga. Ez lehet akár szó szerinti is: használt autógumik aszfaltba darálása, szórakozóhelyeken összegyűlő üvegpalackok újrahasznosítása vagy akár hulladék energia is, amikor például egy öntödében keletkező fölös hővel a szomszédos üzemet fűtik. Jelenleg már ötszáz cég vesz részt ebben a programban, munkánk során pedig mintegy 1200 tonna hulladékot térítettünk el a lerakókról, 26 ezer köbméterrel csökkentettük az ipar vízfelhasználását, és mintegy 1238 tonna nyersanyagot \"állítottunk elő\".
− Az ilyen láncok összekapcsolása tulajdonképpen logisztika...
− Igen, éppen ezért jó, hogy az IFKA különböző területeit össze tudjuk kapcsolni, hiszen a távmunka vagy a zöld szállítások szervezése éppúgy környezetvédelem is. Az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. előnye többek közt épp abban van, hogy ki tudjuk használni a szervezeten belüli szinergiákat; nemcsak egy területre összpontosítunk, hanem azok összhangjára is. Amennyiben logisztikai stratégiát alkotunk, szemünk előtt vannak a zöld szempontok is, ha a munkavállalók ingázásáról van szó, tudjuk, annak mi a logisztikája. Ennek a jól felépített struktúrának, a holisztikus szemléletnek − na meg az egész Európát behálózó kiterjedt, élő kapcsolatrendszernek − köszönhető, hogy hidat tudunk képezni a gazdaság legkülönfélébb szereplői között.
