A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (Fatosz) adatai szerint a falusi vendéglátóhelyek száma 7 ezerről 3900-ra csökkent, s az egykori 800 ezer vendégéjszaka mostanra 350 ezerre olvadt. Holott sokan fektettek az ágazatba, a hazai és uniós pályázati források segítségével az elmúlt években több száz vidéki szálláshely épült, illetve újult meg.
A külföldi vendégek aránya most a 20 százalékot sem éri el, miközben néhány éve a vendégeknek még több mint a fele a határon túlról érkezett. (A statisztikához tartozik, hogy 2009-től csak az 5 ezer fősnél kisebb településeken működő szállásadók tartoznak ebbe a körbe.) Szabó Géza, a Fatosz alelnöke úgy véli, a legnagyobb gond, hogy különösen az elő- és az utószezonban a vidéki szállásadóknak a négycsillagos, frekventált turisztikai övezetekben lévő wellnesshotelekkel kellene felvenniük a versenyt. Naponta és személyenként 7-8 ezer forintnál olcsóbban nem lehet színvonalas szállást és félpanziós ellátást biztosítani.
A Szigetközben az árvíz tizedelte meg a falusi vendéglátókat, így például a Tisza-tónál is gyenge szezont zárnak. Ezzel párhuzamosan az ágazatban generációváltás is zajlik. Az idősebbek helyére fiatalok lépnek, akik közül az elmúlt időszakban sokan vágtak bele korszerű szálláshelyek építésébe.
A különböző támogatásokkal sincs gond, sőt Baranyában például az egyik pénzintézet kedvezőnek mondható hitelkínálattal is bekapcsolódott a programba. Ám a feltételeknek még így sem tudnak sokan megfelelni. Sajnos jó néhány példa van arra is, hogy az elkészült, igényesen berendezett vendégház kong az ürességtől. Nem véletlen, hogy a régebbiek mellett immár számos új létesítményt is árulnak szerte az országban. A szakember hozzátette, az ágazat gondjait növeli, hogy az elsősorban a jövedelemkiegészítést szolgáló falusi turizmus főként a halmozottan hátrányos térségekben döcög, többek között azért is, mert kevés vagy nincs más megélhetési forrás.
Az Őrség számos településén minden feltétel adott a falusi turizmushoz, csak vendégben van egyre nagyobb hiány, az idei forgalom várhatóan a tavalyinál is kisebb lesz − nyilatkozta lapunknak a Szalafőn közel 30 éve fogadót működtető Kránicz Ferenc. Tavasszal még a rossz időre fogták, hogy nagyon kevesen jönnek, de a nyári főszezon is gyengécskére sikerült. A korábban legalább egy hétre érkező törzsvendégek döntő többsége egy hosszú hétvégére jött, a különböző helyi programok idején. A folyamatosan csökkenő forgalom miatt a szakképzett fiatalok egyre inkább a külföldi munkában látják a jövőt.
