A következő hónapokban jelenik meg elsőként a vízműcégeknél a július 1-jétől hatályos 10 százalékos díjcsökkentés hatása, a július−augusztusi fogyasztás számláinak ellenértéke ugyanis most kezd el befolyni a cégekhez. Markáns probléma azonban egyelőre nem várható a szolgáltatóknál, mert a nyári fogyasztások magasabbak, azaz nagyobb bevételtömegen oszlik majd el a lakossági díjcsökkentés − hosszabb távon azonban minden cég keresi a hatékonyságot növelő, illetve a költségeket csökkentő lehetőségeket. A víziközmű-szektor most zajló integrációjától várt hatékonyságjavulás, illetve megtakarítások csak elnyújtva és nem látványos módon éreztetik majd a hatásukat, hiszen a szektorbeli foglalkoztatottság egyelőre nem csökken, hiába esik tizedére a szolgáltatók száma.
Kiadták az első engedélyeket
Tegnap 14 víziközmű-társaság kapta meg működési engedélyét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH), szakmai vélemények szerint egyelőre tarthatónak látszik, hogy két év alatt, január elsejétől 40-45-re csökken a szolgáltatók száma − a mostani mennyiség nagyjából tizedére − a szektorban. Az év végéig mintegy félszáz szolgáltató kaphat működési engedélyt, ez a szolgáltatószám elegendő az ország területén az ivóvízellátás biztosítására − mondta hétfőn Dorkota Lajos, a MEKH elnöke. A hivatalhoz 84 engedélykérelem érkezett a nyár eleji határidőig (több társaság nem egységes szolgáltatóként pályázott, azonban várhatóan januártól egységes cégként kezdi meg a működést).
A most, első körben engedélyt kapott cégek vélhetően kevés pótlást igénylő engedélykérelmet állítottak össze, ezért nem húzódott el a tényállások tisztázása (a szolgáltatók nagyjából egy időben nyújtották be kérelmeiket). A vízműveknek számos megállapodást kell kötniük, ami nem minden esetben megy zökkenőmentesen az ellátásért felelős önkormányzatok esetleges ellentétei miatt. Piaci vélemények szerint egyelőre nem tudni, hogy a majdani 40-45 szolgáltató teljes egészében lefedi-e az ország területét, az azonban előfordulhat, hogy a mostani 14 vállalat olyan működési területeket is érint, ahol a MEKH látja annak esélyét, hogy közérdekű üzemeltetőt kell kijelölnie − a korábbi közlések szerint a beérkezett pályázatok 95 százalékban fedik le az ország területét, így 133 település kimaradt a jelentkezésekből.
Állami forrásért lobbiznak
Az, hogy a most engedélyt kapott cégek között csak néhány regionális vízmű szerepel, abból is adódhat, hogy e nagyobb cégeknél sok olyan új megállapodást kellett kötni, illetve olyan jogi procedúrákat kellett lefolytatni, amelyek nem fértek bele az eddigi időbe (például a közös vízellátó rendszerek esetén az önkormányzatoknak kell megállapodniuk arról, hogy melyikük képviseli az ellátásért felelős jogait, ellenkező esetben a MEKH jelöli ki jellemzően a legnagyobb lélekszámú helyhatóságot a feladatra).
Szakmai vélemények szerint az integráció forrásigénye jövőre 10-20 milliárd forint között alakulhat szektorszinten, a piaci szereplők most azért lobbiznak, hogy ezt az összeget térítse meg az állam, hiszen a szolgáltatóknál − főként a rezsicsökkentés után − nem áll rendelkezésre elegendő fedezet. A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-ben a tulajdonos MNV Zrt. nemrégiben 1,2 milliárd forintos alaptőke-emelést hajtott végre az integrációs költségek miatt, egy július végi határozatban a kormány 7 milliárd forintot adott az öt nagy (többségi állami tulajdonban lévő) regionális víziközmű-szolgáltatónak, a Tiszamenti mellett a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-nek, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-nek, az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.-nek és az Északdunántúli Vízmű Zrt.-nek, az összegből 2,2 milliárd forintot az állami vagyonnal kapcsolatos tartalékok terhére teljesítenek, az elosztást a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV végzi.
Nem számítanak elbocsátásokra
Az integráció költségei mellett hasonló összegre lesz szükségük a szolgáltatóknak ahhoz, hogy a rezsicsökkentés mellett fenntartsák a szolgáltatásbiztonságot, illetve a napi üzemeltetést. Úgy tudjuk, szakmai szereplők és a kormányzat között már zajlanak tárgyalások e témakörben. A rezsicsökkentés hatása nagyjából 10−15 milliárd forinttal csökkenti az árbevételt, az integrációs költségekkel, illetve a foglalkoztatás fenntartásával összefüggő 20−40 milliárd forintos tétel ennél magasabb − állami − transzfert jelent a szektornak. A hatékonyabb működésre való áttérés és az átszervezések egyszeri befektetést igényelnek, valamint a foglalkoztatási szint fenntartása miatt lesz szükség dotációra − fogalmazott lapunk kérdésére egy iparági vezető. A szektor elbocsátásokra nem, természetes fogyásra azonban számít, hiszen magas a nyugdíjhoz közel álló korú alkalmazottak aránya, két-három év alatt ebből 5−8 százalékos létszámcsökkenés jöhet össze.
A kormányzati törekvés, amely a közszolgáltatások terültén a többségi közösségi tulajdont helyezi előtérbe, a vízműveknél várhatóan nem okoz nagy változásokat, itt ugyanis már csak néhány cégben (a szegedi és az érdi vízműben, valamint a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-ben) van külföldi magántulajdon a francia Veolia révén − vélhetően e cégcsoporttal már tárgyal is a kormány.
