Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utóbbi 32 hónapban − 2011 januárjától 2013 augusztusáig − egy helyben topogott a ruházati kiskereskedelem, sem folyó áron, sem volumenben nem nőtt a piac. Az időszakban voltak hónapok, amikor átlagon felüli, 9 százalékot meghaladó növekedést mutatott a volumenindex (2012. január, 9,7 százalék), ám a 32 hónapra inkább jellemző volt 2-3 százalékos volumenvesztés, amit az egy-egy hónapban produkált kiugrások ellensúlyoztak. A gyengélkedő piacon sorra mentek tönkre a vállalkozások, legutóbb az S Modell Kereskedelmi Zrt. került csődeljárás alá (augusztus 22-én). A cég november 8-án tart csődegyezségi tárgyalást, ha ott lesz előrelépés, kikeveredhet a kátyúból a társaság, az utóbbi időben ugyanis fény dereng a ruházati piac alagútjának végén.
Az utóbbi öt hónapban stabilan 2 százalék körüli növekedést mér a piacon a KSH, amit az elemzők is alátámasztanak. (Alapvetően nem lenne szükség a megerősítésre, ám a piacon kimagaslóan nagy a \"feketézés\", a volumenindexben az egymást követő hónapokban megfigyelt ugrálások egy-egy nagyobb \"szakmai befektető\" adófizetési hajlandóságát követik. Hogy ne tűnjön fel a NAV-nak a cég, hajlandó időnként bejelenteni a bevételét, ez a viszonylag alacsony forgalom miatt megjelenik a KSH volumenindexében is. A nagyobb csökkenésnél az érdekcsoport épp adót kerül el. (Lásd a hektikus mozgást a grafikonban.)
Az egyik legnagyobb forgalmat generáló komplexum, a Premier Outlets Center a katasztrofális tavaszi forgalom után most 6,2 százalékos pluszban van a tavalyi hasonló időszakához képest. Imre Csaba igazgató lapunknak elmondta, az adatokat erősen javította, hogy az augusztusi \"shopping maraton\" rendkívül jól sikerült. Ezen túlmenően nőtt a kosárérték is. Ugyanakkor Imre szerint nagyon alacsony árréssel lehet csak volument generálni, a piac nehézkes és veszélyes. A center harmadik ütemében (ez épült fel legutoljára) több kisebb bolttulajdonos is bedobta a törülközőt. Az anyavállalatok és nagy multibrand-tulajdonosok azonban hasítanak.
A hetekben futnak ki a nyári leértékelésekből a boltok, így az őszt és a tél elejét különösebb nagy leértékelés nélkül csinálják végig a boltosok a Premierben − bár Imre Csaba szerint az év minden időszakában lehet találkozni az outlet-kedvezményeken felüli 30−50 százalékos akciókkal. Az outlet valódi téli szezonja januárban indul, de már karácsony másnapján megkezdődik a leértékelés, ahogy a belvárosban is.
Idén is volt a belvárosban nyári árleszállítás, de évek óta hagyományosan kevesebb az akciók mögé pakolt választék és gyorsabban vége a leárazásnak, mint a válság előtt. Vámos György szerint most futnak ki a nyári leértékelések, hasonlóan az outlethez. A piac évek óta tartja a 380-400 milliárd forint körüli forgalmát, amit jelentős részben a nemzetközi láncok adnak. A ruházati piac a válság egyik legnagyobb vesztese volt − tette hozzá −, hiszen az iparcikkeken és a ruházaton szinte azonnal pénzt takarítottak meg a háztartások, hogy a rezsire vagy az étkezésre maradjon a családi büdzséből. Ugyanakkor − tette hozzá − ebben a gazdasági környezetben bontakozott ki a Budapest-specifikus exkluzív ruházati piac (több-kevesebb sikerrel) és fejlődött a közép- és felső-középkategóriás márkákat forgalmazó nemzetközi láncok szegmense. Mindkét oldal szereplői jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar ruházati kultúra ne süllyedjen el a hipermarketek és ázsiai piacok mocsarában. Ugyanakkor a minőséggel szemben álló másik két oldal tartotta meg a piac gerincét és generált valódi volument.
Vámos szerint a válság miatt az egykori körúti butikok estek ki a képből, ezeket a hiperek ütötték ki és vásárlóikat szippantották el, szinte ugyanazt a választékot kínálják. Az ázsiai (kínai) piac olyan réteget szolgál ki, amelynek a jövedelme még csak köszönő viszonyban sincs a hipermarketben vásárlókéval. Ezek a piacok nemigen szippantanak el már senkit a többi szereplőtől, egész egyszerűen kiszolgálják a legalsó igényeket. Ezen piacokon elköltött pénzek nagyobbik része nem jelenik meg a rendszerben, ahogyan eltűnik a statisztikából a külföldön vásárlók fogyasztása is. Vámos szerint továbbra is jelentős réteg szerzi be a ruházatát külföldön, Londonban, Milánóban, Párizsban, vagy akár Berlinben, sőt Prága is célváros lett. Olyan márkákat vásárolnak, amelyeket itthon ismernek ugyan, de vagy nincs bolt, vagy a szűk árukészlet miatt 20-30 százalékkal drágább, itt, mint az említett városokban.
A komoly problémák ellenére azonban a ruházati piac − az elemzők szerint − elérte a mélypontját, a következő időszakban erősödésre számíthat. Igazi áttörés (mind forgalomban, mind a piaci szereplők pénzügyi helyzetében) akkor jöhet el, ha a forint erősödik. A ruházati termékek (lévén a legtöbb importtermék) ára ebben az esetben csökkenhet, vagy a kereskedőknek nőhet az árrésük.
Napi grafikonok
