Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelek szerint Magyarország lesz az Európai Bizottság bankkártyás szabályozásának mintaállama. A Napi Gazdaság információi szerint ebben a parlamenti ciklusban már nem foglalkoznak Brüsszelben a kártyakibocsátó bankoknak járó jutalék (interchange-díj) szabályozását megteremtő új pénzforgalmi irányelvtervezet és a kártyaalapú fizetési műveletekhez kapcsolódó bankközi díjakról szóló rendelet elfogadtatásával.
Az előzetesen napvilágot látott jogszabálytervezet a tagállamok számára azt írta volna elő, hogy a szabályozás elfogadását követő 2 évvel kell az országhatáron belüli kártyás fizetési tranzakciók esetében a határon átnyúló tranzakciók kapcsán alkalmazott − betéti kártyáknál 0,2, hitelkártyáknál 0,3 százalékos − díjmértéket alkalmazni. A mostani halasztással ezek a mértékek 2016 helyett akár évekkel később léphetnek hatályba.
Magyarországon ugyanakkor a parlament által az MNB-salátatörvényben elfogadott szabályozás szerint a 0,2−0,3 százalékos díjmérték már jövőre életbe lép. A hivatalos indoklás szerint a szabályozásra azért van szükség, mert hazánk az uniós átlaghoz képest komoly elmaradásban van a kártyás vásárlások és a kártyaelfogadás terén. Ugyanakkor a nemzetközi összevetésből jól látható, hogy a hazai trendek lényegében megegyeznek a régiós országok adataival, ráadásul a plasztikhasználat − stagnáló bankkártyaszám mellett − dinamikusan bővül.
A magyar szabályozás kapcsán érdekes lehet, hogy szeptember közepén a lengyel parlament mindkét háza elfogadta az interchange-díjra vonatkozó szabályozást, amely jövő januártól egységesen 0,5 százalékos mértékben állapította meg a kibocsátói jutalék mértékét addig, amíg az uniós szabályozás életbe nem lép. Lengyelországban valószínűleg megtalálták a szakmailag megalapozott, optimális díjmértékszintet, hiszen kétéves szakértői vizsgálat előzte meg a magyarnál lényegesen több kártyával és elfogadóhellyel rendelkező piacon a szabályozást. Magyarországon átfogó előzetes vizsgálat nem készült a témában, s külön érdekesség, hogy a szabályozás mellett kardoskodó Gazdasági Versenyhivatal Versenytükör című kiadványában a szabályozás elfogadása után jelentetett meg egy tanulmányt, amelynek kicsengése: az optimális jutalékszintet − általánosságban − piaci tesztek alapján lenne ildomos meghatározniuk a szabályalkotóknak.
