A fővárosi családok szerencsésebb helyzetben vannak, mint a vidékiek, hiszen a munkaerőpiacra visszatérő fiatal anyáknak jóval több munkalehetőség adódik, és gyerekük elhelyezését illetően is több intézmény közül tudnak válogatni. Az utóbbiakban általános jelenség, hogy az egy pedagógusra jutó csemeték száma meghaladja az optimálisat; jelenleg 25 gyerek jut két óvónőre és egy dajkára, az ideális húsz gyerek lenne. Az elkövetkező hónapokban a csoportonkénti gyermeklétszám viszont tovább nőhet és elérheti a 30-at. Ez a pedagógusokra nézve jelentős túlmunkát okoz, fizetéscsökkenést viszont nem, mert a pedagógus-életpályamodell bérfinanszírozásában az óvónők is részesültek − mondta a Napi Gazdaságnak Fábián Katalin, a Magyar Óvopedagógiai Egyesület (MOE) elnöke. Az óvónők fizetése három kategóriába sorolható. A 2-3 éve a pályán lévők korábbi bruttó havi 127 ezer forintos bére most havi bruttó 180 ezer forintra nőtt. A középkategóriába tartozó, 8-10 éve pedagógusként dolgozók fizetése 130 ezer forint volt, most 185 ezer, a szakvizsgával nem rendelkező, 25-30 éve pályán lévő óvónők fizetése 196 ezer forintról 286 ezerre ugrott, a szakvizsgázottaké 208 ezerről szintén 286 ezerre.
A magán- vagy alapítványi intézetekben az alkalmazottak 70 százaléka közalkalmazotti státusban dolgozik, így az ő bérük az önkormányzati fenntartású intézményekében tevékenykedő kollégákéval azonos. A többieké az alapítványi hozzájárulástól és a tagdíjtól függ, amelynek mértéke országosan tekintve széles intervallumban mozog. A havi befizetés alsó határa 20 ezer forint, a plafon 120 ezer forint körül alakul, de van olyan intézmény is, ahol például dollárban kell fizetni ennek többszörösét. Az alacsonyabb kategóriájú óvodák többnyire a kevésbé frekventált vidéki városokban találhatóak.
