A Liga Szakszervezetek a hétvégén jelentette be, hogy kezdeményezi a 2014-es bértárgyalások megkezdését. A szervezet a jövő évi inflációs várakozás és a várható GDP-növekedés összegének megfelelő bruttó béremelését tart szükségesnek, így azt indítványozzák, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot (szakmunkás-minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emeljék, ezenkívül pedig bruttó 4,5 százalékos bérajánlásban állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel. A Liga által javasolt emeléssel a minimálbér a jelenlegi 98 ezer forintról 103 390, a garantált bérminimum pedig 114 ezer forintról 120 270 forintra nőne 2014-ben.
A gazdaság utóbbi időben mutatott teljesítménye miatt jogos elvárás a nemcsak az infláció szerinti növekedés, hanem a reálbérek emelése is − mondta érdeklődésünkre Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. Véleménye szerint éppen ezért legalább 4,5-5 százalékos béremelésre lenne szükség, de a szakember külön figyelmet szentelne azoknak a közalkalmazottaknak, akik kimaradtak az eddigi fizetésemelésekből és 220-230 ezer forint alatt keresnek. Mivel őket az eddigi kormányzati intézkedések nem érintették, ezért náluk akár bruttó 10 százalékos emelést is el tudnék képzelni − fogalmazott Palkovics, aki szerint a bértárgyalásokat nem lehet elég korán elkezdeni. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy mivel \"már most benne vagyunk az időben\", illetve jövőre várhatóan nem lesz semmilyen komolyabb adó- és járulékváltozás, ezért véleménye szerint már el lehetne indítani a tárgyalásokat. Ez már csak azért is fontos lenne, mert jó lenne, ha a versenyszférára vonatkozó bérajánlás már a helyi bértárgyalások megkezdése előtt megjelenne − hangsúlyozta a MOSZ vezetője.
Nem értett vele egyet Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (Áfeosz-Coop Szövetség) elnöke, aki szerint mivel még csak hétfőn került a parlament elé a jövő évi költségvetési javaslat, ezért korai lenne elkezdeni a tárgyalásokat. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is, aki elmondta, hogy most még megalapozatlan lenne bármilyen számot bemondani, hiszen előbb meg kell nézni a költségvetés és a konvergenciaprogram számait. Ezt követően vélhetően december közepére lehet eljutni odáig, hogy konkrét javaslatot tehessünk le a kormány asztalára a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) − fogalmazott Dávid, aki szerint éppen ezért egyelőre azt sem lehet látni, hogy egy akkora mértékű béremelés, amit például a Liga javasolt, milyen hatással lenne a cégekre.
Ez utóbbit hiányolta Zs. Szőke Zoltán is, aki elmondta, hogy a vállalati szféra rendkívül nehéz két éven van túl, miközben viszonylag magas béremeléseket kellett volna végrehajtaniuk − egyelőre az sem biztos, hogy ez megvalósult, így az erre vonatkozó adatokat még várja a kormánytól a szakember, mondván, ez után lehet csak érdemben dönteni a 2014-es béremelésekről. Akkor van értelme emelni a fizetéseket, ha a gazdaság is növekszik, hisz ha nincs mögötte teljesítmény, akkor csak annyit érünk el, hogy még több cég jelent majd csődöt − fogalmazott a szakember, aki azonban annyit elárult, hogy a reálbérek csökkenését mindenképpen el szeretnék kerülni jövőre is. Saját szektorával kapcsolatban elmondta, hogy a kereskedelemben, miután a dohánytermékek kikerültek a bolti forgalomból, nem egy helyen 20 százalékkal esett vissza a forgalom, de egyes osztrák határ menti településeken, ahova korábban sokan jártak át Ausztriából, akár a forgalom 40 százaléka is elveszhetett. Ennek megfelelően nehéz helyzetbe kerültek a boltosok, így félő, hogy egy nagyobb mértékű béremelés további elbocsátásokhoz vezetne − hangsúlyozta Zs. Szőke, aki azonban azt is hozzátette, hogy ők mindenkinél jobban érdekeltek lennének a béremelésben, hiszen a korábbi évtizedekben már többször bebizonyosodott, hogy egy nagyobb béremelés után a lakosság leginkább a boltokban költi el a pénzét.
