Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2013-as költségvetési kockázatok ellentételezése megtörtént, 2014-et illetően pedig nem tartom elképzelhetőnek, hogy választási költségvetés készüljön, nincs tér a lazításra − mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén. Az elnök \"nem hivatalosan\" úgy látja, hogy a KT legutóbbi − helyenként kritikus − észrevételeit a 2014-es költségvetésre a politikusok elfogadták.
Mára minden értelmes magyar közgazdász, szakember és vállalkozó látja, hogy a magyar, nem hagyományos válságkezelés sikeres − állapította meg záró előadásában Matolcsy György MNB-elnök. Szavai szerint a korábbi jegybanki vezetés által vitthez képest a monetáris politika horgonya változatlanul a középtávú inflációs célkitűzés. Az MNB továbbra is konzervatív devizatartalékolást folytat, tartja a Guidotti−Greenspan-szabályt. Van még mozgástér a jegybanki lazításban, valahol a 3 százalék körüli sávba várjuk a kamatot − mondta Matolcsy.
A magyar lemaradás legfontosabb oka az eladósodás − állapította meg Mihályi Péter, a Pannon Egyetem egyetemi tanára a vándorgyűlésen. Úgy látja, hogy az utóbbi bő két évtizedben minden pénzügyminiszter trükközött a költségvetéssel, annak \"kímélése\" érdekében sok tételt nem számoltak bele. Véleménye szerint Magyarország könnyen beleeshet egy adósságcsapdába, miközben az adósság elleni küzdelem folyamatosan visszahúzza az országot, mert törleszteni kell. A küzdelem ellenére a mutatók többsége stagnál, néhány pedig romlik. A közgazdász szerint az igazi probléma a magánszektor eladósodása, és erre kicsi hatása van a kormányzatnak. Összességében pedig úgy látja, hogy az államadósság/GDP arány a belátható jövőben sem javul.
Bolyonganak a Magyarországon működő cégek, 2008-as eredményükből nem következik a 2011-es − mondta Reszegi László, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára egy nagyobb vállalati kutatás alapján. Az analízis egyik fő eredménye, hogy amikor a magyar kivitel bővül, annyi történik, hogy az exportáló cégek többet exportálnak, de nem újabb cégek jelennek meg. Az analízis alapján a korábbi forintleértékelődés eredményét a cégek beáldozták az exportvolumen tartása érdekében. A gyenge forint nem növelte az export jövedelmezőségét − állapította meg Reszegi.
