Hosszú időn keresztül lemaradtunk a régiós növekedési versenyben, de látszódnak már a biztató jelek. Már nem az alsó szélén vagyunk a régiós országok növekedési sávjának, hanem a közepén, bár Lengyelország és Szlovákia − amely ráadásul a versenyképességi rangsorban jóval előttünk van − jobban teljesít − mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén Békéscsabán. Hitel nélkül nincs növekedés, e területen hátrány Magyarország számára, hogy jelentős a külföldi bankok piaci súlya − fogalmazott a miniszter. Amikor a német kézben lévő bankok saját finanszírozási problémáik megoldását keresték, abból az ország nem tudott profitálni. A mérlegalkalmazkodás folyamata lassan a végéhez ér, ami a beruházási ráta emelkedésének irányába hat, ezt segíti az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) is. Azokra a véleményekre, amelyek szerint az nhp-t alapvetően hitelkiváltásra, -megújításra használják majd fel, úgy reagált, hogy az adatok szerint az első etap 40 százaléka ment hitelkiváltásra, 60 százalék lett új hitel.
Magyarország minden tekintetben lemaradt a visegrádi országoktól − állapította meg Surányi György volt MNB-elnök, az Intesa Sanpaolo-bankcsoport regionális vezetője. A növekedés belső motorjai lefulladtak. Véleménye szerint a korábbi években a monetáris politika nem támogatta a gazdaság egészséges növekedését és nem tompította a negatív sokkokat. Csakhogy miközben az MNB a szigorra és az inflációra koncentrált, a piac a devizában történő eladósodással \"kompenzált\". Az pedig már csak gazdaságpolitikai döntés kérdése, hogy melyik szektorban épül fel ez a nyitott devizapozíció − mindezt a lakosságra terhelni volt a legrosszabb döntés − fogalmazott a volt jegybankár. Az nhp-hoz hasonlót már négy éve javasoltam − fogalmazott Surányi. Csakhogy véleménye szerint egy ilyen program csak akkor tud fenntartható maradni, ha kizárólag új beruházásokat és munkahelyeket finanszíroz, így a konstrukció piactorzító hatása \"túlkompenzálódik\".
A meglepetés-dezinflációnak olyan mellékhatásai vannak, amelyekkel a döntéshozók nem számoltak − véli Surányi. Egyrészt az egyessel kezdődő infláció kívül van az MNB inflációs célján, másrészt a maginfláció továbbra is magas maradt. A mozgásteret az is szűkíti, hogy az államadósság reálterhei nagyot nőttek, a reálnyugdíjak megugrása pedig beépül a bázisba, növelve a büdzsé terheit. E két tényező 400-450 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés mozgásterét − becsülte a volt jegybankár.
