Minél idősebbek és szegényebbek vagyunk, annál inkább foglalkozunk az energiamegtakarítással − legalábbis ez derül a Duna House (DH) legújabb felméréséből. Annak jártak utána, vajon ki vásárol energiatakarékos ingatlant. A felmérés fő megállapítása azonban inkább az, hogy ez az egész még mindig nem érdekli igazán a vásárlókat, az energiatanúsítvány csak mint az adásvételi szerződés kötelező eleme kerül szóba.
Az energiatakarékos ingatlanok iránti érdeklődést sokan a fiatalabb generációkhoz kötik, akik talán jobban tájékozódnak, esetleg tudatosabb fogyasztók − állítja a DH. Mások úgy gondolhatják, hogy biztos a tehetősebbek azok, akik újabb építésű, vagyis jobb műszaki állapotú ingatlanokat vásárolnak. Az elemzésből kiderül, hogy egyáltalán nincs így.
A DH ügyfelei közül a korcsoporti bontást megfigyelve a 60 fölöttiek teljesítettek a legjobban, minden negyedik általuk megvásárolt ingatlan \"C − követelménynek megfelelő\" vagy annál jobb besorolást kapott. A létszámban háromszor ekkora csoport, a 20−30 közöttiek 23 százaléka veszi ezeket, a legkevesebbet pedig 16 százalékkal a negyvenesek vásárolják. A \"G − átlagos megközelítő\" vagy ennél rosszabb, vagyis a \"H2 és \"I\" besorolásút a legtöbben (24 százalék) szintén a 40-esek veszik és a legkevesebben a 60 fölöttiek (14 százalék).
A státus szerinti bontás a magasabb besorolásban viszonylag homogén képet mutat. A legtöbb jó (A, B, C) besorolású ingatlant a magukat középvezetőnek vallók 31 százaléka vásárolta, legkisebb arányban (24) pedig épp a felső vezetők törekedtek a jó besorolású ingatlanok megszerzésére. Az energiapazarló (G, H, I) ingatlanoknál is talán érdekes a végeredmény, ugyanis a vállalkozók által vásárolt ingatlanok minden negyedik darabja ilyen állapotú, míg a nyugdíjasok vásárlásaiban csak 13 százalék jut ennek a kategóriának. A felső vezetők 19 százaléka vett energiapazarló ingatlant.
