A megújuló energia új támogatási rendszere, a metár továbbra is uniós prenotifikációs fázisban van, Brüsszelből még nem érkezett észrevétel a tervezettel kapcsolatban − mondta a Napi Gazdaság Agripellet Energy Forum 2013 konferenciáján Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Horváth szerint hosszú távon a megújuló alapú energiatermelés különböző formáinak piaci versenyképességét kell összemérni a hagyományos módozatokkal, ahogy fogalmazott, nem kell minden határon túl erőltetni a támogatást, bizonyos területeken inkább a kutatás-fejlesztés-innováció dotálása lehet célravezető.
Az államtitkár szerint a magyarországi megújulóenergia-részarány \"jól áll\", tavaly összességében − a hő- és áramtermelésben − 9,3 százalékot ért el (a 2020-as magyar uniós vállalás 14,65 százalék). A részarány a zöld áram csökkenő, illetve a hőtermelés növekvő mennyiségéből áll össze. Különböző pályázatokon az elmúlt két évben 150 milliárd forint támogatást kaptak zöld projektek, amit a kötelező átvételi rendszer évi 20-30 milliárd forintos dotációja egészített ki. A 2014 utáni új uniós költségvetési ciklus biztosította források megfelelő felhasználásához több változtatásra is szükség van, mind a pályázati feltételekben, mind az adózási szabályokban − tette hozzá Glattfelder Béla, a Magyar Megújuló Energia Platform elnöke, európai parlamenti képviselő.
A kis értékű energiaértékesítés áfa- és szja-mentessége mellett (ennek akkor van jelentősége, ha a saját igények feletti többlettermelést értékesítenék) a platform szorgalmazza a már tárcaközi egyeztetésen lévő javaslatot a lakossági pályázatokhoz kapcsolódó szja-kedvezményekről.
