Fokozatosan beindul a gazdaság

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az idén meginduló gazdasági növekedés fokozatosan élénkül − állapítja meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb negyedéves prognózisában. Az idei félszázalékos GDP-bővülés után a növekedés erőteljesebbé és kiegyensúlyozottabbá válhat. A nemzetközi konjunktúra javulásával párhuzamosan 6 százalékot meghaladó exportdinamika is elérhető − vélik a kutatók. A fogyasztásnak pedig további lendületet adhat a reáljövedelmek emelkedése. A magánszektorban a foglalkoztatás bővülésének megindulása, míg az államiban a pedagógusi életpályamodell bevezetése javítja a jövedelemkilátásokat. Várhatóan a lakosság hitelfelvételből fakadó devizakitettségének mérséklése is segíti a fogyasztási bizalom erősödését, bár az ebből fakadó hatásokat a szakértők még nem tudták számszerűsíteni. A sűrűsödő uniós forráslehívás nyomán jövőre ismét emelkedhet a beruházási ráta. Összességében a Századvég szerint jövőre a GDP-növekedés megközelítheti a 2 százalékot. Az elemzők az alappályánál még nem számoltak a a devizahitelesek megsegítését szolgáló új programmal, valamint az MNB növekedési hitelprogramjának bővítésével.

Az elemzők arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa 2013-ban 3,6 százalékos kamatszintnél éri el a mélypontját és jövőre egy fokozatos szigorító ciklus indul. Jövőre is jelentős folyófizetésimérleg-többletre számítanak, míg a költségvetés hiánya mindkét évben a GDP 3 százaléka alatt maradhat, de ennek teljesítéséhez idén az országvédelmi alap zárolására van szükség, valamint a 2014-es büdzsében is jelentős tartalék tervezésére kellene sort keríteni − vélik a kutatók.

Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, ám az ehhez alkalmazott eszközrendszer lefagyasztotta a gazdaságot − állapította meg legújabb prognózisában a GKI Gazdaságkutató Zrt. Értékelésük szerint a magyar gazdaság perspektívátlan pályán döcög. Mivel a 2013-as 0,3 százalék után 2014-ben is csak 1,3 százalék körüli növekedés várható, folytatódik az ország leszakadása a régiótól: 2011−2014-ben a GDP átlagosan csak évi 0,4 százalékkal nő, ennél rosszabb teljesítmény egyedül Szlovéniában lesz.

Úgy látjuk, hogy a választások után gazdaságpolitikai korrekció lesz, annak mértéke ma még nem látható. Az eredménytől függetlenül a GKI szerint minden demokratikus pártnak megállapodásra kell törekednie a gazdaság fő folyamatairól, különben a leszakadás folytatódik − mondta Vértes András, a GKI elnöke. A kutatóintézet szerint az inflációra a választásokig továbbra is főként az állami döntések hatnak. Az erőltetett rezsicsökkentés és a piaci folyamatok akadályozása, illetve a különböző hatósági tehernövelések továbbhárítása a következő hónapokban bőven 2 százalék alatt tartja az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a vásárlóerő megindult szerény növekedése, a lassan, de folyamatosan gyengülő forint, a költségnövekedés továbbhárításának piaci kényszere fokozatosan növeli az infláció elfojtása elleni erőt. Emiatt az önkormányzati választások után új áremelkedési hullám várható, a jövő év második felében 3 százalék körül, 2014 egészében pedig 2,5 százalék lehet az infláció.

A GKI 2014 egészére 2,9 százalékos GDP-arányos áht-hiányt prognosztizál, ennek eléréséhez a jövő nyárig újabb évközi szigorításokra lehet szükség. Ráadásul még 2013 sincs \"zsebben\": számításaink szerint idén 2,7−3,4 százalék között lesz a deficit, ezért nehéz lesz alatta maradni a maastrichti 3 százaléknak − fogalmazott Vértes. Mivel az Európai Bizottság a novemberi értékelését az október 25-i helyzet alapján állítja össze, ezért a 2014-es büdzséhez várhatóan jó néhány egyéni módosító indítvány érkezik majd novemberben − prognosztizált Akar László, a GKI alelnöke.

Domokos László

(A Századvég Gazdaságkutató Zrt. a Napi Gazdaság Kiadó Kft. tulajdonosa.)