Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hitelesség nem igazán bejáratott fogalom a mai életünkben − vélekedett Pálvölgyi Mátyás, a Generali Providencia korábbi vezérigazgatója, jelenlegi felügyelőbizottsági elnöke. A szakember szerint ezzel kapcsolatban a biztosítási piacon úgy kell gondolkodni, hogy egy megfelelő, valós kockázatok ellen védő jó termék eladásával a társadalom fejlődéséhez, az evolúcióhoz lehet hozzájárulni.
Kepecs Gábor, az Aegon régiós igazgatója szerint beigazolódott, hogy a hatékonyság nem önmagából eredő cél, hanem igenis ügyfélérdek, hiszen az idő múlásával az ügyfelek jobb és olcsóbb termékeket kaphatnak. Szerinte a biztosítók feladata rendkívül nehéz, összetett, külön gondot jelent, hogy például az életbiztosítások terén úgy kell hitelesnek lenni, hogy pontosan tudható, hogy a 2013-ban eladott biztosítás hitelessége 2023−2033-ban lesz lemérhető. Ebben a folyamatban alapjaiban kell változnia az értékesítési rendszernek. A jövőben a jutalékok helyét át kell vennie a tanácsadási díjnak − Angliában és Hollandiában már áttört ez a vonal − mondta Kepecs Gábor.
A bankoknak drasztikus bevételkiesésre kell felkészülniük Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint. Az ismert okok − a projekt és az önkormányzati üzletág összeesése, a lakossági ingatlanhitelezés lomha mozdulása − mellett az külön probléma, hogy a nem fizető ügyfelek számának növekedésében visszaköszön a bankellenes politikai hangulat: száz éve nem volt példa arra, hogy Szerbiában vagy Romániában kisebb legyen a nem fizető adósok száma, most viszont körülbelül fele annyian tartoznak ott, mind hazánkban.
Patai szerint a fentiek miatt a bankrendszer a költségoldalon megszorításokra kényszerül: leépítések és fiókbezárások várhatóak. A foglalkoztatottak száma a 2008-as 33 ezerről napjainkra 27 ezerre csökkent és ez tovább folytatódik majd − 200-300 fiókkal kevesebb banki kirendeltség van jelenleg is, mint a válság előtt, de például marketingre is nagyjából 30 százalékkal kevesebb összeget fordít a szakma, mint korábban.
Patai szerint a likviditás importja megszűnt és nem is jön vissza: hiába segítette a gazdaság növekedését 2002 és 2008 között a bankok tulajdonosai által hazánkba juttatott likvid tőke, ma a magyarországi befektetések kockázata jóval nagyobb, mint korábban, s ezért már nem vagyunk célország. A nyugati pénzintézetek a jövőben már nem lesznek hajlandóak tovább finanszírozni a banki veszteségeket, amelyek döntően annak köszönhetőek, hogy a kormányzati oldalról a jelenlegi (adó)terhek csökkentésére nincs reális esély, miközben látható, hogy a hazai környezetben a fenti hatások miatt nincs reális remény a nyereségesség növekedésére. A hazai bankok tulajdonosai mindeddig kitartottak − ennek köszönhető, hogy a hazai bankszektor még ma is az EU 11 százalékos tőkemegfelelési mutatójánál magasabb, 15 százalékos mértékkel bír − ezt a Magyarország irányába megnyilvánuló elhivatottság nélkül aligha tudtuk volna elérni − mondta Patai Mihály. A külföldi bankok magyarországi politikájának átértékelésével párhuzamosan jól kitapintható az a kormányzati szándék, amely a banki status quo átalakítására irányul. A Takarékbank helyzetbe hozása, kis- és középbankok feltőkésítése mind a hazai tulajdoni hányad növekedése irányába hat, s az elképzelés sikeres lehet, de sok múlik a menedzsmenten.
Pálvölgyi Mátyás szerint nemcsak a banki, a biztosítási területen is konszolidáció várható, hiszen rengeteg kis biztosító van a piacon, amelyek a jelenlegi gazdasági környezetben jórészt csak tulajdonosi döntés alapján működhetnek, hiszen profitábilisan nem tudnak dolgozni.
