Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt években ugyan jobbára csak nagyívű tervek születtek a föld alatt maradt mecseki urán- és feketeszénvagyon kitermelésével kapcsolatban, a jelek szerint a kérdés továbbra is napirenden van. A két éve Nagymányokon külszíni fejtést nyitó Calamites Kft. a közelmúltban új tulajdonoshoz került, az ausztrál Wildhorse Energy Ltd pedig folytatja azt a még az elmúlt évtizedben elkezdett kutatási programot, amelynek célja ugyancsak a Mecsekben lévő urán- és feketeszénkészletek feltárása, illetve a kitermelés gazdaságosságának megállapítása. A társaság jelenleg csak Váralja térségében kutat feketeszén után, de a mostani fúrás mellett három újabbat is tervez, a munkák várhatóan a jövő év végére fejeződnek be (a Wildhorse-nak mintegy 420 négyzetkilométeres területre van feltárási engedélye). A cég közlése szerint ezt követően döntenek a továbbiakról − többek közt arról is, hogy mely széntelepeket lesz érdemes kiaknázni (a döntésnél figyelembe veszik majd az energiaárak alakulását, illetve a kormányzati prioritásokat is). Korábbi geológiai vizsgálatok szerint a térségben, illetve az évekkel ezelőtt bezárt bányákban még mintegy 1−1,25 milliárd tonna − tonnánként 18,8 és 29,3 gigajoule közötti fűtőértékű − feketeszén található.
Nem került le a napirendről az uránkutatási, illetve -kitermelési program sem, az MVM Zrt.-vel, valamint a Mecsekérc Zrt.-vel és a kővágószőlősi önkormányzattal közösen hozták létre azt a Magyar Urán Zrt.-t, amelynek legfontosabb feladata a gazdaságos és a környezetvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe vevő uránkitermelés előkészítése. Az új cég lehetővé teszi azt is, hogy a még tavaly megkötött együttműködési megállapodásnak megfelelően egyesíthessék a kitermelési jogosultságukat.
A Wildhorse-nak, mintegy 43, míg a magyar félnek csaknem 20 négyzetkilométeren van kitermelési engedélye. A két bányaterületről csaknem 50 millió tonna uránérc termelhető ki. A Wildhorse az elmúlt években, több milliárd forintos költséggel, csaknem 400 próbafúrást végzett a Mecsekben. Nagy reményeket fűzött a térség feketeszénvagyonának kitermeléséhez a Calamites Kft. is. Elsősorban Máza, Váralja és Szászvár környékén térképezték fel az ásványkincseket, a kutatások során kiderült, nagyjából 11 négyzetkilométeren több mint 430 millió tonna kiváló minőségű, kokszolható, kilogrammonként átlagosan 19,8 megajoule fűtőértékű feketeszén van. Csaknem tízévi előkészítő munka után a nagymányoki külszíni fejtést 2011 nyarán meg is nyitották, alig pár hónappal később azonban lakat került a közel 200 millió forintból kialakított bányára.
A döntés hátterében elsősorban az állt, hogy a nagy vevőkkel nem sikerült szállítási szerződést kötnie a társaságnak, illetve források híján a tervezett beruházások is elmaradtak. A lakossági felhasználók számát például a szén pelletálásával kívánta növelni a cég, erejét azonban ez a tízmillió forint nagyságrendű fejlesztés is meghaladta, a termék-, illetve a vevőkör további bővítéséhez pedig még legalább 200 millió forintra lett volna szükség. A nagyívű tervek között szerepelt egy korszerű, tisztaszén-technológiájú, kétszer 300 megawattos erőművi blokk felépítése is, több milliárd forintból. A kockázati tőkebefektetésekkel és projektfinanszírozással foglalkozó Hornyák Holding cégcsoport május végén jelentette be, hogy a tulajdonában lévő HHolding Hungary Zrt. részére megvásárolta a Calamites Kft. 50 százalékos üzletrészcsomagját, ezzel 280 millió tonna kibányászható mecseki feketeszénvagyon tulajdonosa lett, amelynek könyv szerinti értéke − a cég közlése szerint − 1,4 milliárd euró.
