Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövő év első felében 1−1,5 százalékos fogyasztói árindex is elképzelhető, ennek fényében azonban a kormány hivatalos, 2,8 százalékos jövő évi inflációs várakozásának teljesüléséhez 4-5 százalékos pénzromlás \"kell\" az év második felében. A Napi.hu által megkérdezett szakértők többsége úgy látja, bár 2014 második felében meglódulhat az infláció a bázishatások (például az ez év őszi rezsicsökkentés) kifutása miatt, ezen felül azonban komoly drágulás nem várható − inkább a kormány fogja mérsékelni jelenlegi prognózisát.
A Takarékbank Zrt. 2014-re átlagosan 1,7 százalékos pénzromlással számol, azaz a kormány a 2014-es költségvetés benyújtásáig várhatóan csökkenti saját prognózisát − mondta Oszlay András elemző. A következő hónapokban ugyan az infláció az augusztusi 1,3 százalékos mélypontról a visszaemelkedhet, az újabb rezsicsökkenés következtében azonban az év végére ismét beszakad, decemberben éves mértéke 1 százalék alá kerülhet. Idén mindössze 1,9 százalék, jövőre 1,7 százalék lehet az éves átlagos infláció mértéke. Az év elején másfél százalék körüli éves infláció várható, ami a tavaszi hónapokban 1,7 százalékra emelkedhet, az év utolsó két hónapjában pedig már 2,6 százalékra van kilátás − véli Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője. A növekedést alapvetően bázishatások okozzák majd (az idei rezsicsökkentések hatása kifut), 2014 egészében 1,8 százalék körüli ütem várható. Barcza szerint nem kizárt, hogy a kabinet a szeptember 30-án benyújtandó költségvetésben alacsonyabb inflációval kalkulál.
Elemzők szerint nem valószínű, hogy a kormány a választások után mesterségesen inflációt gerjeszt, e hatások ugyanis hosszabb távon is beépülhetnek a várakozásokba, ráadásul az ilyen eszközök nem \"túl finomak\" (adóemelésre lenne szükség, ami a választási év első felében nem reális opció, a forintgyengítés pedig veszélyes).
A kormány biztosan számol azzal, hogy a rezsicsökkentés kifutó hatása felfelé viszi majd az árindexet, de azzal is tervezhetnek, hogy tovább gyengül a forint, ami az importtermékek drágításán keresztül növeli az inflációt − véli Mellár Tamás, közgazdászprofesszor, a KSH volt elnöke, aki inkább ezt a forgatókönyvet tartja valószínűnek, mint az infláció szándékos túltervezését.
