A magyarországi helyzetet jól jellemzi, hogy miközben Budapest 2011-ben a tizenegyedik helyen állt, 2012-ben már visszacsúszott és Rómával a tizenkilencedik helyen osztozott az International Congress and Convention Association (ICCA) listáján − állapította meg Vértessy Zsuzsa, a Tensi Kft. beutaztató és kongresszusi részlegének vezetője. A nagy világkonferenciák kapcsán a rendezőknek ma már a 2016−2017-es rendezvényekre kell pályázniuk és a Malév Zrt. f. a. csődje miatt rendkívül nagy hátrány, hogy a világ több fontos helyszínéről és Európa több nagyvárosából is csak nehezen, többszöri átszállással lehet eljutni Budapestre. Emiatt is tartja sikernek a szakember, hogy a 2017-es Alzheimer-világkonferenciát az elől az Isztambul elől sikerült megszereznie Budapestnek, amely a csaknem tökéletes infrastruktúra mellett több 5-8 ezer fő befogadóképességű konferencia-helyszínnel rendelkezik. Ennek több évtizedes hiányát Budapesttel kapcsolatban ritkán tolerálják a szervezők.
A közelmúltban Bécs orozta el a magyar fővárostól a szociológus-világkongresszust. Az osztrák főváros azzal nyert, hogy míg ott térítésmentesen biztosították a szervezőknek az egyetemi épületeket, addig a budapesti intézményeknek ez nem állt módjukban. A Malév és a nagy befogadóképességű konferencia-helyszín hiánya mellett az egyetlen szerencséje Magyarországnak az, hogy idehaza még mindig akadnak olyan − különösen orvosi − szaktekintélyek, akiknek a neve van annyira vonzó, hogy hozzájuk kötődve jelentős világeseményeket lehet Budapestre szervezni. Ilyen a Semmelweis Egyetemen (SE) elsőként alkalmazott femtolézeres eljáráshoz kötődő szemészkonferencia, amelynek vezető személyisége Nagy Zoltán Zsolt, az SE Szemészeti Klinika igazgatóhelyettese.
