A 2008-as válságot követően globális szinten piaci koncentráció figyelhető meg a privátbanki szegmensben is − vélekedik Haás Péter. Az OTP Bank Nyrt. igazgatója szerint ez természetes is, hisz a válságot követően a nemzetközi privátbankoknak egyrészt csökkenő bevételekkel, másrészt emelkedő költségekkel kellett szembesülniük. A szakember szerint Magyarországon eddig csak nyomokban láthatjuk ezt a trendet, pedig a hazai piacon − főképp az univerzális banki modellben működő szereplőknél − az egyéb speciális tényezők (bankadó, tranzakciós illeték, devizahiteles akciók) még inkább ráerősítenek egy esetleges piaci koncentrációra.
Haás szerint az intézményi oldal mellett egyelőre az ügyféloldallal sincs komoly baj. A válság után átlagosan 8 százalék körül tudott nőni a hazai piac, s bár ez jócskán elmarad a válság előtti \"aranykor\" éveinek 15−20 százalékos bővülésétől, mindenképp figyelemre méltó a fejlett világ 5 százalék alatti növekedéséhez képest. Középtávon a piac telítettsége és a megtakarítási hajlandóság visszaesése hatására 4−8 százalékos éves növekedést prognosztizál a szakember, mind az idén az első félévben 10 százalékkal ugró saját üzletági vagyon, mind a teljes piaci vagyon tekintetében.
Ha lesz is szűkülés, az inkább öt-, semmint egyéves időtávban látszik majd − értenek egyet a vetélytársak is. Katona Ildikó, az MKB Bank Zrt. ügyvezető igazgatója szerint e téren is az lesz a fő kérdés, hogy lesz-e bankrendszer szintű konszolidáció, mert szerinte az vezethet a privátbankok koncentrációjához is. Emellett ugyanakkor az alacsony kamatszintek szerinte a nagyobb bróker- és vagyonkezelő cégek előretörését sejteti. Bálint Attila, az FW Raiffeisen ügyvezető igazgatója más irányból és ezért másképp tartja szükségesnek a piaci konszolidációt. Véleménye szerint a szolgáltatási színvonal és a belépési limitek emelkedése okán a befektetők bizalma öt-hat nagy szereplő köré fog koncentrálódni, miközben abban egyetért Katona Ildikóval, hogy maga a bankpiac is zsugorodni fog.
Napi Gazdaság, Földi D. Attila
Kérdés, hogy a konszolidáció mennyire párosul majd az önálló döntések/termékek feladásával. Ezzel kapcsolatban az MKB Bank ügyvezető igazgatója azzal a problémával szembesít, hogy miközben általánosságban elmondható, hogy a piaci szereplők most is kínálják a nemzetközi piac befektetési termékeit, kihívást jelent, hogy ezen megoldások monitoringja megoldott-e, ajánlhatóak-e tanácsadás keretében olyan termékek, amelyeknek a működési mechanizmusait nem teljesen ismerik. Bálint Attila szerint a magyar piacnak óhatatlanul konvergálnia kell a nemzetközi standardokhoz, de szerinte sajátosságaink még sokáig fennmaradnak. Ennek egyik fő oka ugyanakkor az, hogy az alapvető tőkepiaci folyamatokat még csak most tanulja Magyarország privátbanki körének jó része is.
Haás Péter a problémát nem abban látja, hogy a hazai cégek globális privátbanki termékek kínálói lettek, hiszen a világ bármely pontján egy magára valamit is adó privátbank működése elképzelhetetlen globális termékek nélkül. A siker kulcsa az OTP igazgatója szerint abban rejlik, hogy egy privátbank mennyire képes a nemzetközi megközelítéseket és termékeket a saját ügyfélkörének helyi specialitásaihoz és igényeihez hozzáigazítani. Az OTP Private Banking e tekintetben mindig is élen járt, elsőként kezdte meg 2004-ben nemzetközi alapok magyarországi forgalmazását, napjainkra pedig ügyfelei számára már több mint 400 külső befektetési alap érhető el.
Amiért a sajátosan magyar szemléletnek meg kell maradnia, az a szakember szerint az, hogy a hazai vagyonosok befektetési fókusza mind a mai napig dominánsan forintalapú, így a saját termékfejlesztésekre is kiemelten figyelni kell, hiszen például a már említett kamatszint csökkenésére válaszolni kell. Mind a nominális kamatszint, mind a reálkamat csökkenése támogatja a portfóliószemlélet és a kockázati étvágy kialakulását, valamint a szofisztikáltabb befektetési termékek iránti keresletet, ami Haás szerint már részben kezd visszatükröződni a portfóliószerkezet változásában is. Az OTP PB ügyfélportfólióin belül az értékpapírok aránya 70 százalék körüli, ám az ügyfelek óvatosságát jelzi a részvények relatíve alacsony súlya a portfóliókon belül.
A hazai megtakarításokat körülvevő szabályozási környezet, kiegészülve az alacsony kamatkörnyezettel, természetes, hogy kihívásokat okoz a piacnak. Haás Péter szerint a privátbanki szektor legfelső szegmense − amely számosságban kicsi, de a kezelt vagyon tekintetében meghatározó − esetében mind a méretek, mind a szofisztikáltság és a diverzifikáció magasabb foka miatt a földrajzi diverzifikáció alternatívája igenis létezik. Így nagyon fontos, hogy a hazai privátbanki szektor megőrizze versenyképességét. A tranzakciós illeték a hazai privátbanki iparágban is részben átalakította az árazási megközelítéseket, ez semmiképp sem jó, nem beszélve arról, ha az illeték jövőre a befektetési tranzakciókra is kiterjed majd. Másfelől a privátbanki ügyfélkör különösen érzékeny a gazdasági, politikai és adókörnyezetre, a változásokra, így negatív folyamatok esetén könnyebben csoportosítja át a vagyonát akár más országba. Hasonlóan festi le a problémát Katona Ildikó is, megjegyezve, hogy az elmúlt években mindig volt egy-két hónap, amikor a magyar állampolgárok elbizonytalanodtak, hol kezeltessék a megtakarításaikat, itthon vagy a határokon túl. Szerencsére ezek a pánikok rövid idő alatt lecsengenek, viszont az MKB ügyvezető igazgatója szerint ebben keresendő, hogy miért nem akarnak-mernek az ügyfelek hosszú távon elköteleződni.
Napi grafikonok
