Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Már minden hazai borvidéken szedik a szőlőt, a korai fajtákkal sok helyen végeztek is. A szüret a szokásosnál egy-másfél héttel korábban kezdődött − szakértők szerint a jövőben egyre inkább erre kell számítani −, és van, ahol már a középérésű fajtákat takarítják be. A várható bormennyiség az aszály miatt az augusztusban jelzett 2,5-3 millió hektoliterről 2,5 millióra mérséklődött − mondta lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Ez nagyjából 20 százalékos terméskiesést jelent, és fél-egymillió hektoliterrel marad el egy átlagos év termésétől. (Arról még nincsenek pontos adatok, hogy 2013-ban mekkora szőlőterületen folyik árutermelés; 2012-ben a fagy és az aszály miatt mindössze 51,66 ezer hektárról érkezett szüreti jelentés és 277,5 ezer tonna szőlőt szüreteltek a termelők.) A 2,5 millió hektoliter épp fedezné a hazai fogyasztást − bár kérdés, hogy minden idén előállított borra lenne-e fizetőképes kereslet. A HNT mindenesetre arra ösztönzi a borászatokat, hogy ne import-, hanem hazai szőlőből készítsenek bort.
Az eddigi tapasztalatok alapján jó minőségű borokat ad majd a 2013-as év − véli Horváth Csaba −, ám a termelők önköltségét jelentősen emelte a szokásosnál többszöri permetezés, illetve a gázolaj árának alakulása. A korai, illatos, gyümölcsös borokat adó szőlőfajták iránt az átlagosnál élénkebb felvásárlói érdeklődés mutatkozott, ezekből a virágzáskori hűvös miatt eleve kisebb volt a termés. A szőlőtermelők, bár a tavalyinál kismértékben többet tudtak szüretelni, Horváth Csaba szerint nagyjából a 2012-es felvásárlási árakat kapták. Bíznak benne, hogy ez a mostani csapadékkal is segített későbbi érésű szőlőfajták esetében is tartható lesz. Mivel a borágazatot az elmúlt években megviselte az időjárás, így jelentős készletek egyetlen fajtából készült borból sem maradtak már, ami szintén a termelők alkupozícióját javítja. Ahogyan az is, hogy az olaszok 15 százalékkal emelték az áraikat − Olaszországból hozták be a hazai pincészetek a hiányzó bor jelentős részét −, ehhez jön még a forint−euró árfolyam gyengülése, ami szintén nem kedvez az importnak.
Az útdíj bevezetése azonban egyértelműen sújtja az ágazatot, mivel kimaradt a fizetési kedvezményekből. A több más borvidéken is jelentős felvásárlónak számító alföldi borászatoknál ez erősen növeli a szállítási költségeket, amit várhatóan alacsonyabb árajánlatokkal próbálnak majd a termelőkre hárítani. Az útdíj tervezésekor valószínűleg ezzel a termelői bevételeket csökkentő hatással is számolt a jogalkotó − mondta Horváth Csaba −, a HNT számításai szerint egy-egy rakomány szőlő szállítása kilónként 3−5 forinttal is mérsékelheti a felvásárlási árakat. Tarsoly József egri hegybíró tudomása szerint 100-120 forint körül alakul majd az átlagár a borvidéken, míg az elelmiszer.hu tudósítása szerint az alföldi nagy felvásárlók jelenleg 100 forintért vásárolják a Zengő, Zenit fajtákat, 7−10 napos fizetési határidővel. Tokajban a legnagyobb felvásárlónak számító Tokaj Kereskedőház Zrt. már közzétette az idei árajánlatait: a sárgamuskotály kilójáért 140 forintot kínálnak, ez 17 százalékkal több a tavalyinál. A furmint és a hárslevelű felvásárlási ára 90 forintról indul, de a legjobb minőségű, 25 mustfok fölötti szőlő kilójáért 200 forintot is ad a kereskedőház. Az első osztályú aszú kilogrammonkénti ára 2400 forint.
