A magyarországi gázbeszerzés forrásdiverzifikációját és így az orosz−magyar hosszú távú gázszerződés tárgyalásakor újabb \"adut\" jelenthet, hogy december végén elindulhatnak a gázszállítások Romániából Magyarországra (Napi Gazdaság, 2013. augusztus 29.). A román−magyar vezeték csőkapacitása lehetővé teszi akár évi 4,4 milliárd köbméter be- és kiszállítását, bár az első időszakban kisebb, óránként 10−50 ezer köbméteres szállításokra lehet számítani. A magyarországi rendszer-üzemeltető FGSZ Zrt. szerint a fejlesztés második üteme óránként 200 ezer köbméter gáz szállítását is lehetővé teheti 2016-tól − ez a mennyiség már a magyar lakossági fogyasztás közel felét biztosíthatná.
A volumen komoly érv lehetne az olcsóbb gázban érdekelt, az E.On gáznagykereskedő cégét hamarosan magába olvasztó állami MVM Zrt.-nek az orosz−magyar szerződés újratárgyalásakor − szakértők szerint azonban árnyaltabb a kép. Románia kétségtelenül képes lenne jelentős, a lakossági fogyasztás közel felét lefedő exportra Magyarország irányában, az ország azonban egyelőre maga is nettó importőr − mondta a Napi Gazdaságnak Drucker György, az Energiainfo.hu vezető elemzője. A Romgaz és az OMV Petrom (illetve néhány kisebb kitermelő) együttesen sem hoznak felszínre 11 milliárd köbmétert (néhány évtizede még 30-40 milliárd köbméter volt a kitermelés, hosszabb idő távlatában azonban évente 10 százalék a csökkenés üteme). Romániában a 13-14 milliárd köbméteres felhasználás 20 százaléka származik orosz importból.
Drucker szerint ugyan az ország rendelkezik nem jelentéktelen ipariföldgáz-, illetve földtani (pala)gázvagyonnal, a nyomott árakon azonban a jelek szerint nem éri meg nagyobb mértékben kitermelni a hagyományosan elérhető készleteket, a nem konvencionális gázvagyont pedig egyelőre nem is különösebben erőltetik. Az elemző szerint ezért egyelőre nem látszik, hogy a hosszú távú Gazprom-szállítások alternatívája lehetne a román gázforrás, ráadásul az orosz szerződés és a spotpiaci árazású konstrukciók hosszabb távon nem is vethetők össze, utóbbiak ugyanis nem tartalmaznak forrásgaranciát.
Ellentétes hatása lehet az itthonról Ukrajnába irányuló, áprilisban indult gázszállításoknak: a Gazprom hivatalosan ugyan nem kommentálta a helyzetet, a hírek szerint azonban korábban neheztelését fejezte ki. Az orosz energiaóriással szembeni viszony azért lehet fontos Magyarország számára, mert az állami tulajdonba kerülő gáznagykereskedő komoly reményeket fűz a jelenlegi, 2015 végéig érvényes orosz−magyar hosszú távú gázszerződés feltételeinek kedvezőbbé tételéhez, illetve a 2016-tól érvényes megállapodás jelenleginél alacsonyabb behozatali árakat eredményező számítási formulájához. Az orosz társaság lapunkkal korábban azt közölte, továbbra is hisz az olajárhoz kötött árazásban, a jelenlegi − alacsonyabb − tőzsdei árfolyamok nem klasszikus piaci folyamatok eredményeként álltak elő, az európai piacok pedig néhány kivételtől eltekintve nem elegendően likvidek ahhoz, hogy a kialakuló árfolyam a hosszú távú szerződések esetében benchmarkként szolgáljon.
