Indulhat a pedagógus-béremelés

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Tegnap zárult a 2011-es köznevelési törvény módosításának általános vitája. A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ezzel elkerülhető, hogy feszültség alakuljon ki a különböző köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkabére és előmeneteli rendszere között. A módosítás igazodik a kormány és a pedagógus-szakszervezetek között létrejött megállapodáshoz is − mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a parlamentben. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint. A 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ez átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent. Jövő szeptemberben újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. Mindez 2016 januárjáig 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek.

A honatyák végül összesen 21 módosító javaslatot adtak be, közülük öt a kormányoldalról érkezett. Az ellenzéki indítványok közül Mesterházy Attila és Hiller István (MSZP) közös módosítójában például azt kifogásolta, hogy a foglalkoztatás szabályai jelentős mértékben változnak azáltal, hogy nincs lehetőség az öregségi nyugdíj mellett közalkalmazotti illetmény kifizetésére, felvételére. A legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikusai szerint arra is szükség lenne, hogy a köznevelési törvény pontosabban határozza meg azon juttatásokat, amelyeket pedagógusok kaphatnak, így például a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést. A tanárokat leginkább érintő pótlékok ügyében érkezett módosítók egyike ezek körét terjesztené ki, a törvényben meghatározott 8 kategória helyett 11-et javasol.

A végszavazással ma lehetővé válik ugyanakkor, hogy szeptemberben életbe lépjen a pedagógus-életpályamodell csaknem 130 ezer pedagógus, szakszolgálatot végző szakértő számára. A minősítési rendszerben a pedagógusok előmeneteli rendszerét, a minősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt, valamint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a meghatározott keretek között az illetménypótlék és a keresetkiegészítés, a jutalom megállapításának részletes szabályait az igazgatótanács állapíthatja majd meg. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint nem szerencsés, hogy év közben fogják a pedagógusok és intézményvezetők megtapasztalni az új minősítési rendszer működését. A grémiumok ugyanis jövő januártól állnak fel, amelyek egyik mindenkori tagja az intézmény igazgatója.

Mendrey azt is aggályosnak tartja, hogy a bérnövekedés korábban beígért mértékének mindössze 60 százalékát kapják idén a pedagógusok, a többit négy évre elnyújtva. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője viszont tegnapi, kora délutáni tájékoztatóján még úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslat elfogadásával a parlament a béremelések időszakát kezdi meg. A politikus szerint ha a törvénnyel kapcsolatban lesznek kormánypárti módosító indítványok, akkor azokat nem a törvénybe, hanem a kormányrendeletbe építik majd be.

A pedagógusokat a törvény szeptembertől végzettségük szerint három csoportba sorolja, és ettől, valamint a szolgálati idejüktől függően változik a fizetés. A középfokú végzettségűeknél a minimálbér 118,5 százaléka lesz az alapbér − 120 százalék helyett −, a főiskolai papírral tanítók a 98 ezer forint 157,8 százalékát, az egyetemi oklevéllel tanítók a 172,9 százalékát kapják meg szeptembertől. Szakszervezeti szakértők szerint azonban sok pedagógus esetében a nagyobb munkaterhelés − a pedagógus az új tanévtől a heti teljes munkaidejének 80 százalékát, azaz heti 32 órát az intézményvezető által meghatározott feladatokkal tölti, ugyanakkor a tanárnak legalább 22, legfeljebb 26 órában kell tanítania −, illetve egyes pótlékok elvonása miatt nem nő a bér.