Budapest a 12. helyen áll a világ és az 5.-en Európa legolcsóbb logisztikai lokációi között, míg a legdrágább helyszínnek továbbra is London Heathrow számít a DTZ ingatlan-tanácsadó elemzése szerint. A tanulmány 64 piacon vizsgálta a logisztikai ingatlanok bérleti költségeit, illetve azon túl a további járulékos költségeket. E szerint a listavezető londoni piacon évi 313 dollár/négyzetméter költséggel lehet számolni, majd Hongkong és Szingapúr következik a sorban. Ázsia szélsőségeit jól jellemzi, hogy a világ öt legalacsonyabb költségű piaca közül − Atlanta és Marseille mellett − három Kínában található: Vuhan, Senjang és Csengdu városok, ahol egy négyzetméter évente csupán 70 dollárba kerül. Ebben a ligában focizik Budapest is − Denver és Sanghaj közé ékelődve − a maga 72 dolláros átlagával, ami a heathrow-inak negyedét sem éri el. Nagy-Britanniában nemcsak London Heathrow számít drágának, hat logisztikai régió is átlag feletti bérleti költségeket mutat.
Tavaly 3 százalékos költségnövekedést regisztrált a DTZ, ami alig haladta meg a 2,7 százalékos inflációt. Jelentős különbségek mutatkoznak az egyes nagyobb régiók között: az USA-ban csupán másfél, míg az ázsiai régióban 6 százalékkal emelkedtek a bérleti költségek. Európában dollárban számolva 3 százalékos növekedést mutattak ki, de az árfolyamváltozást kiszűrve alig fél százalék volt az emelkedés. Európában a minőségi ingatlankínálat hiánya számos országban megelőzte a bérleti költségek apadását. A legnagyobb arányú költségcsökkenés Rómában volt, 7 százalékos, míg az ebből a szempontból ezüstérmes Budapesten 5,2 százalékkal süllyedt az éves bérleti díj. A legtempósabb költségnövekedés Szentpéterváron, Tallinnban és Moszkvában következett be, rendre 8,2, 7,5 és 4,6 százalékos változással. Az ingatlan-tanácsadó előrejelzése szerint a következő öt évben globális szinten átlagosan évi 1,6 százalékos költségnövekedéssel lehet számolni, ami így sem éri el az előre jelzett inflációs szintet. A 2017-ig tartó időszakban Budapest − Marseille-jel, Antwerpennel, Brüsszellel és Lyonnal együtt − továbbra is Európa öt legolcsóbb helyszínének egyike lesz.
Visszatérve hazánkhoz, a CA IMMO ingatlanbefektető szerint az itteni piacot a látszólagos üresedés jellemzi, ami kihasználatlan, elfekvő területeket jelent a bérlői területállományon belül. Adott esetben így egy új igény megjelenése sem jelenti a bérbeadatlan területek nettó felszívását, mert az a határozott időre leszerződött, de üres bérleményekben kiszolgálható. Az ingatlanbefektető úgy véli, hogy a 22,8 százalékos jelenlegi üresedési szintet és a Magyarországon tevékenykedő logisztikai szolgáltatók által bérelt, de a valóságban mégis kihasználatlanul álló üres területeket figyelembe véve a közeljövőben még nem éri meg további fejlesztéseket indítani, hiszen az esetleges keresletnövekedés először ezeket a területeket fogja felszívni. \"Ha a bérleti díjak elérik legalább a prágai szintet, akkor fognak az ingatlanbefektetők komolyabban elgondolkozni, hogy Magyarországon ipari ingatlant vásároljanak. Annak ellenére, hogy világszinten Budapest logisztikai piaca igen versenyképes, ez az előny a hosszú távon tarthatatlanul alacsony költségszintnek köszönhető, amelyet az ingatlanok tulajdonosai és a logisztikai szolgáltatók közösen viselnek\" − vélte Szalma Péter, a CA IMMO bérbeadási menedzsere. Joó Domonkos, a DTZ üzletágvezetője úgy látja, hogy bár Budapest a legolcsóbb piacok között szerepel, más tényezőket és költségelemeket is figyelembe véve már nem egyértelműen kedvező a magyar főváros pozíciója. A befektetők szempontjából kedvezőtlen az is, hogy a korábban, magasabb bérleti díjon kötött szerződések lejárta után a hosszabbítás már alacsonyabb bérleti díjon köttetik, így − bár bérlőt nem veszítenek − mégis romlik az ingatlanok jövedelemtermelő képessége. Joó szerint a stagnálás jelei továbbra is jellemzőek a piacra, amit jelenleg csak néhány nagyobb költözés és bővülés mozgat, miközben számos projekt ragadt a tervezőasztalon egy nagyobb előbérleti szerződésre várva. Ahhoz, hogy a piac lendületbe jöjjön, stabilabb gazdasági háttérre és befektetői bizalomra lenne szükség − véli az üzletágvezető.
