− Ilyen támogatottságban az Opera egyetlen igazgatója sem részesült, mint ön. Közel három év alatt több költségvetési pénzt tudott szerezni, mint elődei, jelentős politikai kapcsolatrendszerrel rendelkezők sem tudták megingatni helyzetét. Miként tudta ezt elérni?
− A tételt nemcsak kötelező szerénységből illik cáfolni. Egyik elődöm, Vass Lajos sem szűkölködött támogatókban, egykori államtitkárként a saját minisztere, Hiller István volt a fenntartója − az viszont igaz, hogy az Opera támogatása még nominálisan se nőtt.
− Azért kettejük helyzetét nem lehet összehasonlítani, hiszen akkor volt eredménye a \"felmegyek a miniszterhez\" akcióknak. Az Operára különösen jellemző volt, hogy a miniszterelnökhöz rohangáltak a regnáló igazgatót lejáratni akarók.
− A rohangálás nem szűnt meg, többen ma is úgy gondolják, hogy egy önállóan gazdálkodó intézmény vezetőfülkéjébe be lehet rontani, és cibálni egyet a kormányon. Amiben viszont tényleg más a helyzet: a miniszterelnök ezt nem engedi. És ő sem bombáz kérésekkel. Két éve egy óra alatt elmondta a kereteket, azóta kéthavonta eljön, de nem óhajtja sem ő, sem a szakminiszter előírni, ki táncoljon, mit énekeljenek − viszont gyakran látogatnak előadást.
− Főleg az elbocsátások bejelentésekor kapott hideget-meleget, noha rögtön bejelentette: az Erkel újranyitásakor létszámot bővít. Betartja ígéretét?
− Nem önszántunkból bocsátottunk el dolgozókat, hanem egy összkormányzati karcsúsítás részeként. 144 álláshely szűnt meg, ezt összekötöttük a struktúrák modernizálásával. Tarthatatlannak tartom ma is, hogy közalkalmazotti munkaviszonyban voltak olyan művészek, akik hónapokig be se jöttek, csak a fizetésüket vették fel. Az Erkel újranyitásával 290 régi és új munkatársat vehetünk fel. Így az Andrássy úti épületben dolgozó 700 fővel együtt ezer körülire emelkedik az alkalmazottak száma: bőven alatta vagyunk a korábbi kétházas adatnak, ezért jóval hatékonyabban készülünk dolgozni. Az intézmény költségvetési támogatása reményeim szerint megközelíti majd a 10 milliárd forintot, ugyanis legalább az Opera mai támogatásának 60 százalékával kell finanszírozni az Erkel Színházat.
− Miért kell újabb alkalmazottakat felvenni? Nem lehetne a zenészek és énekesek \"ingázásával\" kitölteni a repertoárt?
− Két külön játszóhelyről van szó, esténként külön műszaki stáb, zenekar, énekesek is kellenek, hiszen az Erkelben és az Operában ugyanaznap vannak az előadások, emellett a próbákhoz is külön stáb kell. Némi tartalék persze van a művészeti, a műszaki és az adminisztrációs oldalon is, páran képesek néha \"átülni egyik buszból a másikba\", de annak is kell olaj és minden más.
− Hogyan oszlanak meg a költségek?
− Az Erkel idei működtetésére eddig 600 milliót kaptunk, az Operára 6 milliárdot. Az Erkelre jóváhagyott összeg még a fenntartási kiadásokat sem fedezi, így várhatóan 3,5 milliárdra emelkedik. Ezzel nagyon tartalmas tevékenységet tudunk folytatni. A ház költségvetését 2001-ben emelte a kormány 2,4 milliárdról 6,4 milliárdra. Ezt csak most tudtuk nominálisan újból elérni, és hol van még ettől a reálérték.
− Kifelejtette a saját bevételeket. Márpedig az Operába szóló jegyek a magyaroknak már szinte megfizethetetlenek.
− Ezért is döntöttünk az Erkel újranyitása mellett. Oda azok is eljutnak, akik eddig soha nem hallottak operát élőben, vagy éppen hallottak és még sokszor szeretnének. Amúgy pedig az Operaházban minden produkciónak van nyilvános főpróbája, ahová csak nagycsaládosok, nyugdíjasok és diákok juthatnak el, ráadásul utóbbiak közül 120-an minden előadásra 300 forintért ülhetnek be. Az operaházi jegyárak még most is nevetségesen alacsonyak nemzetközi összehasonlításban: az első sorba szólóké nem éri el a húszezer forintot, ugyanez Bécsben a hatszorosa. Az Andrássy úti épületben évente 280 előadást tartunk, egynek a bevétele 6-8 millió forint, de ha nagyot emelünk, akkor csak a turisták maradnak. Évi 1,8 milliárdos jegyárbevétellel kalkulálunk.
− Az Erkelben, gondolom, ennek töredékével...
− De ezzel számoltunk is. Egy-egy előadás bevétele maximum 2 millió forint, hiába az ország legnagyobb, kétezres nézőtere. A tavaszi próbaszezonban 90 százalék feletti látogatottságot értünk el, ez igazolta, hogy alacsony jegyárakkal van tömeges igény a magas művészetre is. Az őszi nyitás után a legolcsóbb jegy 300-ról 500-ra, a legdrágább 1500-ról 3500 forintra drágul.
− A tehetősek céges tao-felajánlással is gyarapíthatják a bevételt. Ez mennyit hoz évente?
− Mindössze 400-500 millió forintot, pedig csaknem a háromszorosát is befogadhatnánk.
− Az Erkel otthont adhat külső rendezvényeknek is. Számíthatnak ebből pluszbevételre?
− Ősztől nagy verseny indul ezekért, hisz a MÜPA két terme mellé megnyílik a Zeneakadémia ugyancsak kettővel, hamarosan elkészül a pesti Vigadó és átadták a ferencvárosi BMC épületét is. Lesz tehát hely bőven, ám a méretek, a stílusok, a színpadtechnika különbözőek, az árak is bizonyára szórnak majd. Az Erkelt most kezdjük bevezetni a piacra, már egy sor megrendelésünk van, a Pesten szokásos egymillió körüli listaalapárból lefelé lógunk ki. Ebből lesz némi bevétel, de nem ez a lényeg, azt szeretnénk, ha a színház folytatná páratlan hagyományait: itt játszották első ízben Bayreuthon kívül a Parsifalt, színpadra lépett itt Ella Fitzgerald, Yehudi Menuhin, Szvjatoszlav Richter, Luciano Pavarotti is.
− Az Erkel felújítására 1,7 milliárd forintot tudtak fordítani, ám hamarosan az Operára is sort kell keríteni, hiszen három évtizede nem költöttek rá. Mennyibe kerülne itt egy korszerűsítés?
− Három év nyarát használjuk fel erre, így bezárni sem kell az intézményt. Főleg a színpadtechnika silány, még keletnémet gyártmány, ennek cseréje igényli a legtöbb pénzt és időt majd a projekt végén, 2017 nyarán. A 20 milliárdos becslésben benne van egy új zuglói logisztikai központ, ide költöztetnénk az összes raktárunkat, gyártóműhelyünket, de rendbehoznánk az Opera melletti üzemházat is. A zenekarnak nincs normális öltözője, a hangszerek egy részét azonnal le kellene cserélni − és akkor még nem beszéltem a 2002 óta változatlan bérekről. Honoráriumban és juttatásban léptünk előre, de a béremelés keményebb dió lesz.
(Az interjú hosszabb változata a www.napi.hu oldalon olvasható.)
