Alighanem a beharangozott \"sorsdöntő\" devizaadós-perek pszichikai hatása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy annak dacára, hogy az idei második negyedév végére a svájci frank több mint 4,3 százalékkal (249,96 forintról 239,14 forintra) gyengült a forinttal szemben, és megmaradt az árfolyamgát-konstrukció, az elmaradó törlesztések nyomán a nem teljesítő (NPL) jelzáloghitelek aránya 17,6 százalékról 18,3 százalékra emelkedett − ezen belül a devizaalapú jelzáloghitelek esetében 21,2 százalékra futott az NPL-mutató.
A jelzáloghitel-pszichózis hatását igazolják az összegzett MNB-adatok is: a 90 napon túli késedelembe eső lakossági hitelállomány épp ellentétes irányt vett és 4,5 százalékkal, 1185 milliárd forintra szűkült, a rövidebb lejárt tartozással bírók tartozása 6,4 százalékkal, 1103 milliárd forintra csökkent − ennek a kedvező trendnek jó része ugyanakkor a már említett kedvező árfolyamváltozás hatása volt. Mindez azt okozta, hogy a teljes lakossági hitelállományon belül a rövid időre megcsúszók aránya három hónap alatt 17,8 százalékról 16,7 százalékra zsugorodott − míg a problémamentes körbe a hitelportfólió 65,3 százaléka tartozott a három hónappal korábbi 64,2 százalékkal szemben.
