Megoldható a kormányzat újabb devizahiteles-mentő programja esetében − összhangban a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jelzettel −, hogy valóban csak azok számára legyen elérhető a könnyítés, akik nem spekulációs jelleggel vásároltak/építettek házat vagy lakást. Az adóhatóság az illetéknyilvántartás révén pontos adatokkal rendelkezik arról, kinek, mikor, milyen ingatlan került a tulajdonába s a tulajdonrész milyen arányú.
Egy-egy vizsgálat során lényegében rutinfeladatnak minősül a vizsgálat alá vont magánszemélyek ingatlanvagyonának feltérképezése. A lekérdezés gyors és egyszerű, nem igényel felkészülést. Probléma legfeljebb a folyamatban lévő ügyeknél lehet (illetékkedvezmény, részletfizetés), de mivel 2010 óta lényegében nincs devizahitelezés, ezek sem zavarhatnak már bele a képbe.
Egyedüli akadályt a személyes adatok védelme jelent. Arra bizonyosan nincs mód, hogy az állam az összes, lakással rendelkező ügyfél listáját lekérje, különbontva az egy és a több ingatlannal rendelkezőket. Ugyanígy nem hívhatóak le csoportosan a banki adatok. Vagyis az információk esetében csoportos lekérdezés, adatkezelés nem lehetséges. Mindez azt jelenti, hogy az adósmentő program során csak olyan megoldás képzelhető el, amikor az egyén járul hozzá ahhoz, hogy adatait az illetékes szervek lekérhessék a NAV nyilvántartásából. Ez vagy úgy képzelhető el, hogy a hiteles maga kéri le az adatokat a hatóságtól, vagy − és vélhetően ez az egyszerűbb − meghatalmazást ad az eljáró szerveknek az adat lekérésére. Ezt úgy lehet megoldani, hogy a mentő program jogosultjai a banki bejelentkezéskor hozzájárulnak ehhez. Az eljárás során ennek az információnak a beszerzése nagyjából annyi ügyintézést igényel, mint most egy hitelkérelemhez kapcsolódó nullás adóigazolás kiadása.
Ésszerűen az a személy, akinek fontos, hogy részt vehessen a programban, ezt a felhatalmazást megadja. Fontos garanciális elem kell legyen ugyanakkor, hogy a lekért adatot csak az adott ügyletnél, a jogosultság igazolásánál lehet felhasználni. Vagyis az nem járható út, hogy az így kinyert adatokat később felhasználja az állam. Ugyanakkor épp az adatvédelem az, amely megkérdőjelezi, hogy valóban kell-e, lehet-e általános, minden érintett ügyfélre kötelező mentő csomagot összeállítani. Akadhat olyan hiteles is, aki nem kér a megmentésből − senkit nem lehet számára nem tetsző konstrukció választására kötelezni. Adatvédelmi megfontolások miatt fontos lenne, hogy az állam ne juthasson olyan információhoz a tulajdoni viszonyokkal kapcsolatban, amelyhez az adós önszántából nem adna felhatalmazást.
