Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogramja, a Jeremie III eredeti kiírása szerint már május 20-án eredményt kellett volna hirdetnie a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ), ám az akkori indoklás szerint a jelentkezők száma jelentősen meghaladta a tervezettet, így június 4-éig elcsúsztatták a döntést. Később ezt a határidőt sem sikerült tartani, ekkor az NFÜ arra hivatkozott, hogy megvan a lehetőségük a határidő eltolására, hiszen a jogszabályok szerint a közvetítői pályázatok elbírálásáról a pályázat beérkezésétől a pályázat elbírálásáról szóló értesítésig, legfeljebb 75 napos határidőn belül kell döntenie a hatóságnak.
A végső döntést végül július végén tette közzé az NFÜ a honlapján, ráadásul a korábbi négy helyett nyolc győztes hirdettek ki. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert olyan magas volt a beadott pályázatok szakmai színvonala, hogy inkább több alapkezelőnek ítélnek oda 3-3 milliárd forintot. Mint azt az NFÜ-től a Napi Gazdaság megtudta, a tartalmi értékelés után 14 pályázat érte el a minimum ponthatárokat, ezért döntöttek úgy, hogy inkább 8 tenderezőt támogatnak. Ehhez azonban szükség volt az Európai Bizottság jóváhagyására is, amit gyorsított eljárásban meg is kapott az NFÜ. A pénzt a második négy nyertes azonban még nem kapta meg, mivel a tagállami szabályozásnak megfelelően az egyes operatív programok prioritásainak keretein belül történő átcsoportosításhoz a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntése szükséges.
Nagy csodák nincsenek − kommentálta a nyertesek listáját egy, a kockázati tőkepiacra rálátó, ám neve elhallgatását kérő szakértőnk. Szerinte bár a kedvezményezettek között több olyan tőkés is van, akinek nem lehet vitatni a szakmai hátterét, ugyanakkor akadnak olyan nyertesek, akik a kapcsolataiknak köszönhetik a forrásokat. \"Nevetséges, hogy lassan már boldog-boldogtalan kockázati tőkés lehet\", így lassan eljutunk odáig, hogy több kockázati alapkezelő van, mint pénzügyi szolgáltató − vélte a szakember, aki szerint mindez később visszaüthet, hiszen akkora mennyiségű kockázati tőke szabadul így a piacra − és nemsokára jön a Jeremie IV −, amekkorát nem tudnak felszívni az innovatív magyar vállalkozások, így olyanok is kaphatnak támogatást, akiknek pár éve esélyük sem lett volna. Ez a probléma pedig megjelenhet a programok lezárásakor, hiszen például az eredetileg eltervezettnél rosszabbak lehetnek az exitek során a hozamok. Ennek következtében pedig a jövőben visszaeshetnek az ilyen típusú befektetések, ami senkinek sem érdeke − mondta szakértőnk.
