A közismert Esterházy-ékszerek jelentős részét a XX. század elejétől budapesti múzeumokban őrzik, az ausztriai Fraknó várának kincstárában maradtak viszont a nagyobb garnitúrák eredeti tokjai vagy kazettái, éppúgy, mint egyes sérült példányok, amelyekből időközben \"kiveszett\" néhány drágakő vagy igazgyöngy. Az idén nyáron látható kiállítás tervezésekor a magyar levéltárakban lévő XVII. századi tervrajzokat is figyelembe vették − a családi levelezés, a végrendelet és a leltárak mellett −, sőt az ősök portréit is tanulmányozták a minél hűségesebb rekonstrukció érdekében. Több mint háromévi munkával sikerült helyreállítani a javarészt 1650 és 1700 közötti kincseket, akárcsak az aranyveretes ékszerdobozokat. Most mindezek a különféle dokumentumokkal együtt láthatók a kismartoni kastélyban \"Az Esterházy hercegek barokk ékszerei\" tárlaton, amellyel a család első hercegi rangra emelt tagja, I. Pál (1635−1713) halálának három évszázados jubileumára emlékeznek. A hadvezér, vár- és templomépítő, kép-, fegyver- és kincstárteremtő, költő, festő, muzsikus és zeneszerző Esterházy tehetségét a Haydn-kiállítás keretében az általa komponált Harmonia Caelestis kamaratárlatával is megünneplik.
Kapott_NEM_jelenik_meg_FE-n
